Zsebbenyúlós lesz a karácsonyi halvacsora? Mutatjuk, milyen árakra számíthatunk idén

November közepén már javában zajlanak az őszi halászatok a tógazdaságokban, a haltermelők már készülnek a karácsonyi értékesítésre, a hazai haltermelés közel 40 %-a ilyenkor kerül az asztalra. Idén is arra lehet számítani, hogy kiváló minőségben, nagy választékban lehet majd friss halhoz jutni az üzletekben és a piacokon az ünnepi időszakban is. A kiváló minőségű magyar haltermékek iránt külföldön is nagy a kereslet, de a hazai haltermelők elsősorban az itthoni kiszolgálására törekednek.

Karácsonykor a fogyasztók várhatóan

• 1800 – 2000 Ft/kg áron juthatnak élő pontyhoz,
• valamint 3500 - 4000 Ft/kg áron a pontyszelethez,
• az afrikai harcsa filé ára 3800 és 4200 Ft között fog alakulni.

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet idén is halboltkereső térképpel segíti a vásárlókat, amin megtalálhatóak lesznek az állandó halboltok mellett a karácsonyi termelői halértékesítési pontok is, így december 10 után érdemes felkeresni a www.halpentek.hu weboldalt, ahol számos recept is megtalálható.

Nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a halvásárlást, a friss hal 7-10 nap fagyasztás után ugyan olyan kulináris élvezetet jelent.

A halgazdálkodás – bár kis ágazatról van szó - komoly erőforrást jelent a hazai mezőgazdaságnak, és elismerten a magyar mezőgazdaság meghatározó része, mivel hozzájárul a vidéki munkahelyteremtéshez, és a fenntartható fejlődéshez. Magyarország szerencsés helyzetben van, mivel a tógazdasági haltermelés szempontjából ideális földrajzi elhelyezkedése révén biztosítani tudja a fogyasztók részére a kitűnő minőségű édesvízi halakat.

A magyarországi tógazdasági haltermelés volumene tavaly 21 184 tonna volt, mindössze 1 százalékkal alacsonyabb az előző évi mennyiséghez képest. A korábbi évekhez hasonlóan 2021-ben is a haltermelés 82,4 százaléka három régióban koncentrálódott, melyek Észak-Alföld, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld.

Gazdaságilag legfontosabb halfajunk továbbra is a ponty, amely a tógazdasági étkezési célú halhústermelésből 83,2 százalékkal részesedett a 2021-es évben. A hazai haltermelés meghatározó részét a tógazdaságok adják, amelyek üzemelt területe 25 937 hektár volt 2021-ben, ami sajnos csökkenő tendenciát mutat, hiszen az elmúlt évek csapadékszegény időjárása nem kedvez a haltermelésnek.

Az precíziós rendszerekben előállított halmennyiség 2021-ben 5672 tonna volt, ami az előző évhez képest 7 százalékos bővülést jelentett, várhatóan 2022-ben is növekvő tendencia lesz tapasztalható. Magyarországon a második legnagyobb mennyiségben előállított édesvízi halfaj az afrikai harcsa, a FAO legfrissebb adatai az EU-ban Magyarország a legnagyobb afrikai harcsa termelő ország (2021-ben 5 298 tonna).

Az AKI adatai szerint 2021-ben az egy főre jutó halfogyasztás 6,52 kg volt Magyarországon, ami 0,15 kg növekedést jelent 2020-joz képest, ugyanakkor az import hal mennyiségének az aránya a fogyasztáson belül rendkívül magas, 78,6 %. A szakmaközi szervezet célja, hogy előmozdítsa az importfüggőség csökkentését és a hazai akvakultúra megerősítését.

A koronavírus után most az aszályos időjárás és a növekvő inputanyagárak viselik meg az ágazatot. Soha nem látott mértékben nőtt az üzemanyag, a takarmány és az energia ára az elmúlt évben. A tógazdasági haltermelés szempontjából borzalmas idei évet tudhat magának az ágazat. Az enyhe telet követő hideg, csapadékszegény tavasz, majd elhúzódó nyári aszály miatt egyre nehezebb termelni a halat tógazdasági körülmények között. Soha nem látott károkat okozott az elhúzódó aszályos időjárás országszerte a halastavakban. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság augusztusi közlése szerint 1901 óta a legszárazabb 7 hónapon volt túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzott.

Januártól július végéig csaknem 50 százalékos csapadékhiány halmozódott fel hazánkban és a nagy folyóink vízgyűjtőin is jóval kevesebb eső esett az átlagosnál. A völgyzárógátas dunántúli halastavaknál azért alakult ki kritikus helyzet, mert nagyobb és biztos hozamú közeli folyóvizek és csatornák hiányában a tavakba a vízutánpótlása ezen az úton nem volt megoldható, kizárólag a vízgyűjtő területre hulló csapadék felfogásával tudtak csak gazdálkodni a haltermelők. Tekintettel, arra, hogy már 2021-ben sem tudták megfogni a vizeket, ezért 2022. őszére kritikussá vált a helyzet. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint, már tavaly 15 %-os termelés visszaesés volt a Dunántúlon a vízhiány miatt, az idei tapasztalatok és előrejelzések szerint 2022-ben, akár 30 %-os is lehet a termelés visszaesés 2020. évi termelt mennyiséghez képest.

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet céljai között szerepel a hazai haltermelés és értékesítés felerősítése. Ennek érdekében indították el az Agrárminisztérium támogatásával a 2020. október 15-én a rendszeres, legalább heti egy alkalommal történő halfogyasztásra ösztönző „HalPéntek” kampányukat.

Szeretnénk, ha a péntek újra a halfogyasztás napja legyen Magyarországon, mivel mindenki számára ismeretes, hogy a halhús fogyasztása pozitív élettani hatással bír

- emelte ki Sziráki Bence, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója.

A hal könnyen emészthető, magas fehérje tartalmú vitaminokban gazdag táplálék. A hal-hús tartalmaz foszfort, jódot, fluort, szelént, vasat, káliumot és kalciumot, A-, D-, B2-, B6-, és B12-vitamint, továbbá a hal jelentős forrása az omega-3 zsírsavaknak, amelyekről bebizonyosodott, hogy csökkentik a szívroham kockázatát. A nemzetközi statisztikák is alátámasztják, hogy a nagy halfogyasztó országok lakói között jóval kevesebb a szív- és érrendszeri beteg. November-december hónapokban szeretnék felhívni a fogyasztók figyelmét a kiváló minőségű hazai halakra.