Egy pesti lakás árának töredékéből vehetsz most saját vidéki horgásztavat: nem vicc, mutatjuk az ajánlatokat

Az elmúlt években egyértelműen látható trend, hogy a vízparti ingatlanok iránti kereslet folyamatosan nő Magyarországon, miközben a kínálat korlátozott maradt. Új, természetes tóparti telkeket szinte lehetetlen kialakítani. A népszerű üdülőövezetekben a vevők pedig egyre gyakrabban választanak ingatlant nemcsak nyaralási, hanem állandó lakhatási céllal is.

Az Otthon Start Program tavaly szeptemberi bevezetése nemcsak a lakáspiacon, hanem a nyaralóingatlanok piacán is érezteti hatását, még akkor is, ha a támogatott hitelkonstrukció nem közvetlenül erre a szegmensre fókuszál. A hitelprogram a vásárlók egy részét a klasszikus lakóingatlanok felé terelte, ami több üdülőkörzetben visszafogta a nyaralók iránti keresletet.

A Velencei-tó és a Balaton környékén élénkülő kereslet mögött ugyanakkor Magyarországon tapasztalható életmódváltozások és a tóparti települések iránti erős érdeklődés áll. A Balaton részpiacain – például a prémium vízparti ingatlanok esetében – a program hatása korlátozott, míg más térségekben, így a Tisza-tónál és a Velencei-tónál inkább a saját használatra vásárolt ingatlanok élénkítik a piacot – erről nemrég a Pénzcentrum is írt.

De mi a helyzet magukkal a tavakkal? Amik nemcsak különleges lakhelyként, hanem vállalkozásként is érdekesek lehetnek

Miközben a hazai ingatlanpiacon az utóbbi hónapokban szinte mindennapi hír lett az üzletek, éttermek, irodák és szolgáltatóhelyek eladása is, egy másik tendencia alig kap nyilvános figyelmet: szinte minden megyében tucatjával hirdetnek eladó horgász- és halastavakat is – Kecskeméttől Békésig, Fejértől Tolnáig. Nem egyhez apartman, vendégház vagy lakóháznak alkalmas családi ház is tartozik.

Nem ritka, hogy egy ilyen ingatlan több tíz hektárnyi vízfelületet foglal magában, néhány esetben akár 63 hektár körüli területtel – áruk a hirdetések szerint több százmillió forinttól indul, és elérheti a félmilliárdos nagyságrendet is. Egy friss példa szerint Mezőszilason például egy 4,6 hektáros, vízjogi engedéllyel rendelkező halastóért 235 millió forintot kérnek – akkor is, ha azt jelenleg afrikai harcsa tenyésztésére használják.

Forrás: ingatlan.com

Ki vásárolhat halastavat? Kell hozzá bármilyen végzettség?

Bár a hétköznapi közbeszédben gyakran „mezőgazdasági területként” emlegetik, de a halastó jogi értelemben nem mezőgazdasági föld, hanem önálló művelési ágú ingatlantípus az ingatlan-nyilvántartásban. Ez azt jelenti, hogy nem tartozik abba a szigorú szabályrendszerbe, amely a hagyományos mezőgazdasági földek adásvételére vonatkozik.

Míg a mezőgazdasági földek esetében a földforgalmi törvény számos korlátozást ír elő – például, hogy jellemzően csak földművesnek minősülő mezőgazdasági termelő vásárolhat ilyen földet, és egyes esetekben elővásárlási jog is megilleti a helyi gazdákat –, e szabályok célja az agrárterületek védelme és a tájgazdálkodás fenntarthatóságának biztosítása.

Ezzel szemben a halastó művelési ágú ingatlan esetében ezek a földforgalmi korlátozások nem alkalmazandók. Vagyis magánszemély, cég, befektető, sőt akár külföldi érdeklődő is vásárolhat ilyen ingatlant anélkül, hogy agrárvégzettséget, földműves-státuszt vagy hasonló feltételeket kellene igazolnia.

Vásárlási feltételek és egyéb jogi teendők

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a halastó megvásárlása „szabad felhasználású” lenne, vagy bármilyen célra korlátozás nélkül hasznosítható:

• Vízügyi és használati engedélyek: A halastó létesítése, bővítése, vízpótlása vagy lecsapolása vízjogi engedélyhez kötött a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapján. A működtetéshez – különösen gazdasági célú haltermelés esetén – vízjogi üzemeltetési engedély szükséges, amely hatósági eljáráshoz, műszaki dokumentációhoz és sok esetben szakértő bevonásához kötött.
• Hasznosítási tervek: Ha a vevő turisztikai, horgászati, vendéglátó- vagy panziós funkcióban gondolkodik, az már településrendezési és építésügyi kérdéseket is felvethet. Az adott ingatlan besorolása (külterület, gazdasági övezet, különleges beépítésre nem szánt terület stb.) meghatározza, hogy milyen épület helyezhető el rajta, és szükség lehet a helyi építési szabályzat módosítására is.
• Hasznosítási korlátok: Fontos az is, hogy az adott ingatlan kizárólag „halastó” művelési ágban szerepel-e a földhivatali nyilvántartásban. Ha a terület más művelési ágú földrészletet is tartalmaz – például szántót, legelőt vagy erdőt –, arra már vonatkozhatnak a földforgalmi törvény szabályai, így az adott rész megszerzése eltérő feltételekhez kötött lehet.

Vagyis bár a halastó tulajdonjogának megszerzése jóval egyszerűbb, mint egy mezőgazdasági földterületé, a tényleges üzemeltetés és hasznosítás már komoly jogi és hatósági keretek között zajlik.

Összeségében tehát a  halastavak nem mezőgazdasági földnek minősülnek Magyarországon, ezért vásárlásukhoz nem kell agrárvégzettség sem aranykalászos gazdának sem lenni.

Hány halastó működik ma Magyarországon?

Első ránézésre meglepően nehéz pontos számot mondani. Egy 2025-ös adatgyűjtés szerint Magyarországon mintegy 106 „fishing pond” szerepel különböző adatbázisokban, ezek között horgásztavak, gazdasági halastavak és üzemeltetett vízterületek is megtalálhatók. Ez azonban nem tekinthető a hivatalos, teljes körű nyilvántartásnak.

A valós kép ennél jóval összetettebb. A „halastó” ugyanis művelési ág az ingatlan-nyilvántartásban, és az országos statisztikák elsősorban területben mérik ezt a kategóriát, nem darabszámban. A 2024-es állományadatok szerint Magyarországon 29 377 hektárnyi vízfelület szerepelt halastó művelési ágban, ebből 26 570 hektár volt ténylegesen üzemeltetett tóterület. A tavak döntő részén étkezési hal termelése zajlik, emellett jelentős a növendékhal- és ivadéknevelés is. Vagyis nem néhány tucat különleges tóról beszélünk, hanem több tízezer hektárnyi, aktívan hasznosított vízfelületről, amely a hazai akvakultúra meghatározó bázisát adja.

A korábbi évekhez hasonlóan a teljes hazai tóterület mintegy 90 százaléka üzemelt - írta a Világgazdaság (Vg). 2024-ben 17 hektár új halastó épült, továbbá 148 hektárnyi tóterületet rekonstruáltak, ami a 2023-as évi 30 hektárhoz képest közel ötszörös növekedést jelent.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint a megtermelt hal mennyisége 2020-hoz képest – amely a legnagyobb termelési mennyiséget adta – a tavalyi évben 5,6 százalékkal volt több. Jól látható a növekedés a megelőző két évhez képest, ugyanakkor regionális szinten jelentős eltérések figyelhetők meg: míg a Dél-Dunántúlon 31,3 százalékos növekedés, addig a Nyugat-Dunántúlon 2,5 százalékos csökkenés volt 2024-ben.

A hazai tógazdasági körülmények között nevelt halfajok közül pedig gazdasági szempontból továbbra is a ponty a legfontosabb. A ponty összes termelése 2024-ben 13,4 százalékkal, míg az étkezési korosztályú ponty termelése 7,6 százalékkal haladta meg előző évi mennyiséget. (A pontytermelésében a Dél-Alföld,
az Észak-Alföld és a Dél-Dunántúl a meghatározó, mivel a termelés 79,2 százalék származik ezekből a régiókból.)

A halastavak működése ugyanakkor nem problémamentes

A halastavakat is egyre inkább érinti a klímaváltozás és az aszály hatása: a csapadékhiányból fakadó vízhiány, valamint a szélsőséges időjárási körülmények negatívan befolyásolják a termelést és a vízgazdálkodást. Ez hosszabb távon a jövedelmezőségre és az üzemeltethetőségre is hatással lehet.

Másrészt az AKI jelentése azt is kiemeli – amire a halastavak kezelői is hosszú ideje panaszkodnak –, hogy a tógazdaságokban továbbra is súlyos problémát jelent a madárkár. Elsősorban a halakat fogyasztó madarak, mint a kis- és nagykárókatona (kormorán), valamint a kócsagfélék jelentenek veszélyt, de a vidra és a hód is komoly károkat okoznak a halállományban. Különösen az ivadéknevelő tavak esetében jelentős ez a probléma, mivel a fiatal halak elpusztítása közvetlenül csökkenti a halutánpótlást, ezzel veszélyeztetve a következő évi termelést. A nagyobb, étkezési méretű halakat érő támadások is súlyos károkat jelentenek. A madarak által megsebzett halak gyakran elpusztulnak, vagy sérüléseik miatt fogékonyabbá válnak a különböző fertőzésekre, ami csökkenti az értékesíthető állomány nagyságát.

Lássuk akkor, mennyiért vehetünk 2026-ban horgásztavat, akár teniszpályával is?

Az ingatlanos portálok tanúsága szerint a horgásztavak kínálata ma meglehetősen változatos, az árak pedig széles skálán mozognak attól függően, hogy milyen méretű, hol elhelyezkedő és milyen állapotú ingatlanról van szó. A halastó-vásárlás árspektruma nagyjából 100 millió forint körüli kisebb tavaktól akár félmilliárd forintot meghaladó nagyságrendig terjedhet, attól függően, hogy milyen célra szánja a vevő az ingatlant. A választék bőséges – íme néhány példa a piacon elérhető lehetőségekből:

1.   Belépő kategória: tó 20 millió forint alatt

Rábacsanak külterületén, Győr-Moson-Sopron vármegyében jelenleg 19 millió forintért kínálnak eladásra egy 10 574 m²-es területet, amelyen tómeder található. A kisebb részén állandó vízfelület, a nagyobb részen nádas borítja a medret, amelynek legmélyebb pontja körülbelül három méterrel van a vízmentes talajszint alatt.

A település Győrtől 40 km-re, Csornától 12 km-re délre fekszik, az M85-ös gyorsforgalmi úttól mindössze 4 km-re. A terület egyik oldalról aszfaltozott útról érhető el, a többi oldalon földes és kavicsos utak határolják. Fontos tudni azonban, hogy a terület jelenleg anyagbánya besorolású, ami befolyásolhatja a jövőbeni hasznosítást. A hirdetés szerint ugyanakkor nem tartozik szigorú földvásárlási korlátozás alá. Ideális választás lehet azoknak, akik kisebb magántavat keresnek, és vállalják az engedélyezéssel, rendezéssel járó feladatokat.

Forrás: Zenga.hu

2.   Olcsó alternatíva Pest vármegyében

Verseg határában egy összesen 15 687 m²-es mezőgazdasági terület várja új tulajdonosát 22 millió forintért. A telek különlegessége, hogy két egymás melletti földrészletet csak egyben lehet megvásárolni.

A kisebbik telken egy 900 m²-es, 2,5–3 méter mély tó található, amelyet korábban horgásztóként használtak, és körbekerítették. A nagyobbik földrészletet a tulajdonos időszakosan bérbe adta, így akár mezőgazdasági célokra, akár a tó környezetének fejlesztésére is alkalmas. A terület közvetlenül az aszfaltos útról megközelíthető, ami logisztikai szempontból komoly előny. Befektetők számára különösen érdekes lehet, ha a tavat és környezetét pihenőparkként, rekreációs célra szeretnék hasznosítani.

3.   Különleges ajánlat Törökszentmiklóson – tó és teniszpálya egyben

Ha valaki valami igazán egyedit keres, Törökszentmiklóson most egy 16 000 négyzetméteres terület várja új tulajdonosát 30 millió forintért. Ami különlegessé teszi: a telek fele tó, fele teniszpálya, a kettőt pedig egy bekötő út köti össze – így egyszerre lehet horgászni és sportolni a saját kertedben.

Egy szépséghibája a területnek, hogy a tó mocsárként van besorolva, de teljesen feltölthető, vízminősége bevizsgált, így halastónak is ideális. A vízszint állandó, és a tó közepén található ér folyamatosan táplálja – írják az ingatlanhirdetésben. A telek elhelyezkedése Törökszentmiklós központi részén van, így könnyen megközelíthető.

Forrás: Zenga.hu

4.   Egy budapesti lakás áráért– privát tó és saját szigetvilág Zalaegerszegen

Zalaegerszeg Pózva városrészében most 20 578 m²-es terület várja új tulajdonosát 80 millió forintért. A birtok igazi menedék a horgászat és kikapcsolódás szerelmeseinek: a telek 1,5 hektáros halastóval és 80 m²-es, kétszintes lakóépülettel rendelkezik, ahol minden közmű elérhető – víz, villany, csatorna.

A hirdetés szerint a tó egykor bányató volt, több szigetből és félszigetből áll, hidakkal összekötve, így egyedi szigetvilág alakult ki. A víz gazdag halállománnyal büszkélkedhet: ponty, keszeg, süllő és harcsa is megtalálható benne. A területet fák, cserjék, virágok és bogyós növények tarkítják, a birtok teljesen körbekerített, és a belépés telefonos kapus beléptetőrendszeren keresztül történik – garantált a privát, biztonságos környezet.

Forrás: Zenga.hu

A lakóépület alsó szintjén konyha, nappali és fürdőszoba található, az emeleten pedig klimatizált helyiség várja a tulajdonost, így az év bármely szakában zavartalanul élvezhető a nyugalom. Az ingatlanhoz saját magánút és parkoló is tartozik, a terület pedig Natura 2000-es természetvédelmi övezet része.

5.   Mit nekünk Velencei-tó? Székesfehérvárnál 4,8 hektárnyi kristálytiszta halastó eladó

Ha valaki nagyot álmodik, Székesfehérvár közelében most egy 48 000 m²-es, 4,8 hektáros halastó várja új tulajdonosát kb. 224 millió forintért (a hirdető euróban adja, az ár átváltása tájékoztató jellegű). A birtok igény szerint akár 12 hektárig bővíthető, további tavakkal, rétekkel és erdővel.

A tó 34 000 m²-es, teljeskörűen felújított, kristálytiszta vizű, és folyamatosan telepített, gazdag halállománnyal – megtalálható benne szürke harcsa, amúr, nagy ponty, koi ponty és keszegféle is. A tó legmélyebb pontja 6 méter, és érvényes vízjogi engedéllyel rendelkezik.

A birtok közepén található egy fél-sziget, amely számos hasznosítási lehetőséget rejt: ideális lehet befektetőknek, szabadidőközpontnak, horgászközpontnak, családi birtoknak, vagy hobbi horgászoknak. A terület kiváló vízellátottságú, 9 forrás és 2 vízfolyás táplálja a tavat, az infrastruktúra pedig fejleszthető: aszfaltozott és jó minőségű mezőgazdasági utak, villamos hálózat 100 méterre, szabadon építhető 5,5 méter magasságig.

A környezet természetközeli, a Balaton közelsége pedig extra előnyt ad, miközben a terület több helyrajzi számon szerepel, így a különböző egységek (halastó, mocsár, csatorna) akár önállóan is hasznosíthatók.

5+1 Tiszasüly – hatalmas halgazdaság és vadászati lehetőség 64,5 hektáron

Ha épp nyertél a lottón, vagy dúsgazdagként valaki komoly beruházást keres, Tiszasüly szomszédságában most egy 645 000 m²-es (64,5 hektáros) halgazdaság várja új tulajdonosát 435 millió forintért. A terület régen árterület volt, ma viszont a Tisza szabályozásának köszönhetően gátakkal védett, árvízmentes, rendkívül termékeny talajú ingatlanról van szó.

Forrás: Zenga.hu

A gazdaság fő tevékenysége a haltenyésztés, de a terület vadgazdálkodásra és vadturizmusra is alkalmas: a szomszédos földeken és a területen jelentős a vaddisznó, őz és apróvad állomány. A területen két, egyenként 22 hektáros nagy tó található, emellett több kisebb halnevelő tó, holtágak, csatornák és szelektáló medencék biztosítják a működést.

A tavak folyamatos vízellátása a Jászsági III. fő csatornából történik, a gazdaság pedig gravitációs vízgazdálkodást is használ a halgazdálkodáshoz és az öntözéshez, ami jelentősen csökkenti az üzemeltetési költségeket. Ez a hatalmas birtok ideális professzionális haltenyésztőknek, befektetőknek, de akár a vadászat és rekreáció iránt érdeklődők számára is kiemelkedő lehetőséget kínál.