Csúnya bírságot kaphat, aki ezt nem tudja: útmutatót készült a házi kutak szabályozásához

Jövő évtől a kutakkal kapcsolatos esetleges bejelentési, engedélyezési feladatokat az határozza meg, hogy a kút vízkészletvédelmi szempontból milyen területen létesül. Az új szabályozás meghatároz kockázatmentes és kockázatos területeket, utóbbi kategóriába hazánk területének 12 %-a tartozik, ezek a védendő ivó- és/vagy karsztvízbázisok. A kockázatmentes és a kockázatos területeket a vízkészletvédelmi országtérkép mutatja majd meg, amelyet 2023. augusztus 31-ig készít el az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A térképet egyrészt a Hivatalos Értesítőben teszik közzé, másrészt a tervek szerint készül egy online felület is, ahol a helyrajzi szám megadásával lehet azonosítani, hogy az érintett terület kockázatmentesnek vagy kockázatosnak minősül-e.

A háztartási vízigényt kielégítő, 50 méter talpmélységet meg nem haladó, és az első vízzáró réteget el nem érő kút esetében kockázatmentes területen 2024. január 1-jét követően sem lesz teendő, nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés a kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy megszüntetéséhez. Ivóvíz- vagy karsztbázis szempontjából kockázatos területen azonban a kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését előzetesen be kell jelenteni a kút helye szerint illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére.

Kockázatmentes területen a sekély mélységű (50 méter talpmélységet meg nem haladó) és az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntöző kút esetében 2024. január 1-jét követően a létesítést, üzemeltetést és megszüntetést előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Földügyi Központ részére, és a kutakat digitális vízmérővel kell felszerelni. Kockázatos területen a sekély mélységű öntözőkút létesítése, üzemeltetése és megszüntetése is vízjogi engedélyhez kötött tevékenység lesz.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) útmutatót készített annak érdekében, hogy a lakosság és a mezőgazdasági vízhasználók el tudjanak igazodni a kutakkal kapcsolatos új, 2024. január 1-jén érvénybe lépő szabályozáshoz, a kutak létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges teendőkről. Az útmutató elérhető a NAK portálján.

A vízkészlet fenntartása és a jövő nemzedékek számára történő megőrzése nem csak az állam, hanem mindenki kötelessége. Tekintettel arra, hogy az édesvízkészletek egyre korlátozottabban állnak rendelkezésre, a gazdálkodóknak fontos szem előtt tartani a felelős, fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodással összhangban lévő termelés szabályait, annak érdekében, hogy hazai vízkészleteinket meg tudjuk őrizni a következő generáció számára - írta a NAK közleményében.