Hihetetlen, de Zalában már virágzik az aranycserje: mi lesz ebből, minden elfagy idén? + Fotó

Saját szemünkkel láttuk, február 2-án már aranysárgán pompázott Zalában az aranycserje, pedig normál esetben csak március végén – április elején kéne virágoznia. Az egyik legszebb kora tavasszal virágzó cserjénk ez az aranyfa, vagy más néven aranycserje (Forsythia x intermedia), amely élénksárga virágaival a tavaszi kert különleges dísze. Sokan azonban megszokásból ("én is így hallottam", "gyerekként így hívtuk") aranyesőnek nevezik, ami valójában egy teljesen más növény, a Laburnum, amely később, május környékén virágzik.

A helyzetet tovább bonyolítja a kanadai aranyvessző (Solidago canadensis), egy magas évelő növény, amely szintén sárga virágú, ám sem formában, sem virágzási időben nem hasonlít az aranycserjéhez. Ha ez nem lenne elég, tél végén, kora tavasszal virágzik a téli jázmin (Jasminum nudiflorum) is, amelyet a laikus szem könnyen összetéveszthet az aranyfával.

Akkor most mi virágzik?

Zalában tehát épp az aranyfa virágzik,  ami egy lombhullató cserje, és nevét William Forsyth brit királyi kertészről kapta, aki 1833-ban hozta Európába Kelet-Ázsiából. Az aranycserje még lombfakadás előtt, kora tavasszal, jellemzően március-április fordulóján kezdi bontogatni aranysárga virágait. Az elvirágzást követően világoszöld levelei veszik át az uralmat a bokron, majd őszre ismét feltűnővé válik, amikor levelei napsárgára színeződnek.

Ez a növény nem igényes a talaj összetételére, jól tűri a városi levegőt, ezért számos kertben és parkban találkozhatunk vele. Napos és félárnyékos helyen egyaránt szépen fejlődik, de a leggazdagabb virágzásra napos területen számíthatunk.

Mi történik az aranycserjével, ha jön a fagy?

Bár a korai virágzást a hirtelen visszatérő fagyok károsíthatják, maga a növény ellenálló a hideggel szemben. Ha az éjszakai hőmérséklet -5°C vagy annál alacsonyabb lesz, akkor bizony az aranycserje virágzata elfagyhat. A kinyílt virágok és bimbók ugyanis érzékenyek a hidegre, így elhervadhatnak, megbarnulhatnak, elpusztulhatnak. Erősebb fagy (-10°C alatt) esetén a még ki nem nyílt rügyek egy része is elhalhat, gyengítve a későbbi virágzást. A tartós, -15°C körüli fagy esetén pedig az idei hajtások is sérülhetnek, de a vastagabb ágak túlélik.  Jó hír viszont, hogyha a virágzás el is marad egy évben, a növény nem pusztul el, és a következő szezonban jellemzően újra virágzik.

"Fiatal bokrokat érdemes fátyolfóliával vagy zsákvászonnal védeni. A cserépben nevelt példányokat is jó, ha fagymentes helyre visszük. A sövényként ültetett növények kevésbé sérülékenyek, mert a sűrű növényzet némileg védi a belső ágakat. Ha tehát a következő éjszakákon kemény fagyok érkeznek, az idei virágzás csökkenhet vagy teljesen el is maradhat, de maga a növény nagy valószínűséggel nem károsodik visszafordíthatatlanul" - tudtuk meg Kósa Dániel kertészmérnöktől, akivel nemrégiben a füge korai rügyesedése kapcsán interjúzott a HelloVidék.

Fotó: HelloVidék