Keresztes vipera vagy sikló? Így néz ki a keresztes vipera: ezt kell tenni viperamarás esetén

Ezúttal annak jártunk utána, milyen állat a keresztes vipera nevű, Magyarországon fokozottan védett mérges kígyófaj. Mekkora a keresztes vipera elterjedése Magyarországon, a keresztes vipera kicsi vagy nagytestű kígyó, hogy néz ki a keresztes vipera feje és hogyan ismerhető fel a keresztes vipera képek alapján? Mennyire veszélyes a keresztes vipera mérge, hol kapható keresztes vipera méreg elleni szérum Magyarországon?

A keresztes vipera elterjedése Magyarországon

A keresztes vipera egyike a Magyarország területén megtalálható két mérges kígyófajnak; régen kurta farkú kígyónak is nevezték. Keresztes viperával Európa és Ázsia nagy részén is találkozhatunk, jellemzően a nedvesebb klímájú síkvidéki erdőségek lakója. A keresztes viperáknak három alfaja létezik, ezek közül nálunk tipikusan a Vipera berus berus található meg, amelyet Magyarország területén összefüggéstelen foltokban lelhetünk fel. A keresztes vipera gyakori lakója a Zempléni-hegységnek, a Tisza felső folyásvidékének, illetve Zala és Somogy erdeinek is.

A keresztes vipera fokozottan védett állatfajnak számít Magyarországon, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

Lakott területen viszonylag ritkán találkozhatunk vele, azonban időnként előfordul a kertes házak udvarán is. A keresztes vipera téli álmot alszik, éppen ezért csak február végén, március elején merészkedik elő rejtekhelyéről. Tavasszal és ősszel egész nap, nyáron késő délutánig aktív, zsákmányai elsősorban kistestű rágcsálók, de rovarokkal, kétéltűekkel és más hüllőkkel is táplálkozhat, amelyeket egészben nyel le.

Keresztes vipera (Vipera berus)

Így ismerhető fel a keresztes vipera képek alapján: hogy néz ki a keresztes vipera feje, teste, farka?

A keresztes vipera kicsi, mindössze 60-90 cm testhosszú kígyófaj, teste rövid, vaskos, pikkelyes bőrének színe változatos: pikkelyei játszhatnak barnás, szürkés, vöröses, illetve egyszínű fekete színekben is, tájegységtől függően. A keresztes vipera hátán barna, cikcakkos mintázatú sáv fut végig a kígyó tarkójától a farka végéig, amit az oldalakon hasonló színezetű foltsor kísér végig. A keresztes vipera feje mögött, az állat tarkóján jellegzetes X vagy Y alakú mintázat található – innen ered az elnevezése.

A keresztes vipera hasa általában szürkés, fekete foltokkal tarkított, a hirtelen elvékonyodó farok vége viszont alulról minden esetben sárga vagy narancssárga színezetű. A keresztes vipera feje nőstény és hím példányok esetében eltérő: a nőstény keresztes vipera feje lapos és háromszög alakú, a hím keresztes vipera feje viszont nyújtottabb körte formájú. A hímek teste jellemzően hosszabb és karcsúbb a nőstényekénél.

A keresztes vipera feje

Keresztes vipera vagy vízisikló? Nem mindegy!

A kígyóval való találkozások jelentős részéért Magyarországon a gyakori és teljes mértékben veszélytelen vízisikló a felelős, ami – bár megnevezése erre utal – nem csak a vízpartok közelében fordul elő. A vízisikló nagyobb, mint a keresztes vipera, testhossza 90-120 cm, ritkán a 150 cm-es testhosszt is elérheti. A vízisikló tipikusan zöldes- vagy kékesszürke színű, haspajzsa sötétszürke, csontfehér széllel, a hátán pedig páros, fekete pontsor fut végig. Jellegzetes azonosítója a sikló tarkójának két oldalán látható, félhold alakú, sárgás, fehér, ritkábban vörös folt (azonban ezzel nem minden egyed rendelkezik).

A vízisikló szintén védett állat Magyarországon: természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

Vízisikló (Natrix natrix)

A keresztes vipera mérge: mi a teendő keresztes vipera marás esetén?

Fontos kiemelnünk, hogy a keresztes vipera rejtőzködő életmódot folytató állat: az ember közeledését már messziről érzékeli és még azelőtt elmenekül előlünk, hogy találkozhatnánk vele. Bár való igaz, hogy mérges kígyóról van szó, alapvetően ártalmatlan hüllőként tartjuk számon, ami kizárólag akkor támad emberre, ha véletlenül rálépünk, vagy ha provokáljuk (pl. megfogjuk).

A keresztes vipera először gyakran csak „álmarással” támad, azaz nem használ mérget, csak többszöri támadást követően. A keresztes vipera mérge hozzájárulhat a vér alakos elemeinek kicsapódásához és részleges bénulást is okozhat, ami hosszan tartó kellemetlenséget okozhat és lassú, akár több hónapig tartó felépüléssel járhat.

A keresztes vipera marás helyén két jellegzetes, ritkán vérző seb látható, ami azonnali, erős fájdalommal jár. A fájdalom néhány óra alatt, fokozatosan tovább terjed, gyulladást és gyengeségérzést okozva. A marás helyén duzzanat jelentkezik, ritkán vérhólyagok is előfordulnak, a marás után duzzadásnak induló végtagot sebek boríthatják. Ritkán nekrózis, anafilaxiás reakció is előfordul.

EZ IS ÉRDEKELHET

Veszélyes pókok Magyarországon: több új pókfaj jelent meg, ezektől érdemes óvakodni

Veszélyes pókok Magyarországon: ez az új pókfaj Magyarországon is megjelent az őshonos magyar pókok mellett. Vannak mérges pókok Magyarországon? Ha igen, mekkorára nőnek?

Keresztes viperaméreg elleni szérum hol kapható?

Viperamarás elleni szérum az annak tartására kijelölt intézeti gyógyszertárakban kapható, amelyek a következők:

• Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház (6000 Kecskemét, Nyíri út 38.)
• Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Oktatókórház (3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72-76.)
• Debreceni Egyetem Klinikai Központ (4032 Debrecen, Nagyerdei körút 98.)
• Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktatókórház (8001 Székesfehérvár, Seregélyesi utca 3.)
• Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktatókórház Gyógyszerészeti Osztály (9024 Győr, Vasvári Pál utca 2-4.)
• Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet (3300 Eger, Knézich Károly utca 1.)
• Kanizsai Dorottya Kórház (8800 Nagykanizsa, Szekeres J. utca 2-8.)
• Kiskunhalasi Semmelweis Kórház (6400 Kiskunhalas, Dr. Monszpart L. utca 1.)
• Markusovszky Egyetemi Oktatókórház (9700 Szombathely, Markusovszky Lajos utca 5.)
• Nógrád Vármegyei Szent Lázár Kórház (3100 Salgótarján, Füleki út 54-56.)

A keresztes vipera mérge viszonylag alacsony toxicitású, és a kibocsátás mennyisége is alacsony, ami azt jelenti, hogy világszinten ez a kígyóméreg nem tartozik a legveszélyesebb toxinok közé – azonban semmi esetre sem szabad félvállról vennünk a keresztes vipera marását, ugyanis minden esetben egyedi súlyosságú tünetekről van szó. Halálos keresztes vipera marás Magyarországon rendkívül ritkán fordul elő, az utolsó ismert eset 2001-ben történt.

Abban az esetben, ha valaki Magyarországon kígyómarás áldozatává válik, mindenképpen fontos, hogy mihamarabb beazonosítsuk a példányt – érdemes lehet lefényképezni az állatot és megmutatni egy hozzáértőnek, aki szükség esetén javasolhatja, hogy kérjünk szakorvosi segítséget. Amennyiben a fenti tünetek bármelyike jelentkezik nálunk, mindenképpen jelentkezzünk háziorvosunknál vagy a helyi kórház sürgősségi betegellátó osztályán!