Nem menekült, hanem kebabos: ilyen arabként Magyarországon, egy vidéki nagyvárosban élni

A 48 éves egyiptomi, Atia Wael már tizenhárom éve fűszerezi meg Szombathely életét. 2002-ben egy magyar nővel kötött házasság révén költözött először Miskolcra, majd az ottani nehéz gazdasági helyzet miatt költözött a nyugati határ mellé, Szombathelyre. Ahogy meséli, már Borsodban is kebabot árult – napi 2500 forintért dolgozott. Előtte Hollandiában és Belgiumban is megfordult, Atia Wael mindig a vendéglátásban dogozott - derült ki a Nyugat.hu riportjából.

Noha eredeti szakmája a turizmus és menedzsment, és otthon a szállodaiparban dolgozott, elmondása szerint arabként nehéz lett volna ebben elhelyezkedni Magyarországon. A kebab azonban nem csupán egy munka számára, hanem hivatás és szívügy is. „Úgy kell csinálni a kebabot, mintha magadnak készítenéd. A vendég nem a másik oldal, hanem valaki, akinek adsz. A fiam is ugyanazt eszi, mint bárki más” – mesélte a lapnak.

Pár éve az üzletét tűzvész sújtotta

Egy elromlott termosztát miatt az olaj felforrósodott, és lángra kapott. Wael épp nem tartózkodott a helyszínen, de súlyos károk keletkeztek. Az újrakezdés nehéz volt, de ma már minden a régi – vagy talán még jobb is.

Wael büszkén mondja ki: „Nem menekült vagyok – hanem kebabos”. Egy olyan ember, aki dolgozni jött Magyarországra, és szeretné megmutatni, hogy a kultúrák találkozása lehet harmonikus is. A magyarokról azonban elég felemás véleménye van, sajnálattal tapasztalja, hogy nagyon kevés itthon a tisztelet. "A magyarok egymást sem fogadják el, nemhogy az idegeneket. Nincs összetartás, összefogás. Persze vannak jó dolgok is, mindig mindenhol van kivétel." - mondta el.

És hogyan lát még bennünket, magyarokat? Azt mondja: 

A magyar egy szomorú nép, nem mosolygós, kevésbé barátságos, mi egyiptomiak mások vagyunk. Ezt is meg lehet érteni, mert mindennek oka van. Nem jól élnek a magyarok. A hivatalos statisztikák szerint is Magyarország az Európai Unió egyik legszegényebb országa.

Szombathelyről sincsen felhőtlenül jó véleménye, szerinte régen tisztább, és csendesebb volt a város. "Most sok a veszekedés, a feszültség. Néha azt érzem, reggelente egy marék nyugtató kéne a zsebembe” – mesélte félig tréfásan, félig szomorúan.

Wael szerint a legnagyobb különbség a magyarok és az egyiptomiak között a családhoz és a közösséghez való viszonyban rejlik. Elmondása szerint Egyiptomban nagyobb a tisztelet a szülők, az idősek és a házastárs iránt, és a társadalmi kapcsolatokban is más értékek dominálnak. „Mi büszkék vagyunk a gyökereinkre, a családunkra. Nálunk még megvan a klasszikus lánykérés, a hűség, az adott szó. Ezek ma is élő dolgok.”
Szerinte Európában gyakran elvész a mélység a kapcsolatokból, és a társadalmi kohézió is meggyengült – ennek okait azonban inkább gazdasági, mint kulturális tényezőkben látja.

A gyermeknevelés kapcsán elárulta: "Az óvodában is voltak problémáink, mert eleinte nem tudott magyarul a gyerek, de már jár tanárhoz, illetve mi is beszélünk vele magyarul és néz régi magyar népmeséket, úgyhogy ez is alakul. De szerintem előbb-utóbb az iskolát Ausztriában fogja folytatni." 

„Az embereket nem a muszlimoktól kell félteni”

Az interjúban Wael nyíltan beszél az előítéletekről is, amikkel muszlimként találkozik. Meglátása szerint az emberek nem ösztönösen félnek a muszlimoktól, hanem sokszor tudatosan generált félelemben tartják őket – ez pedig politikai érdekeket szolgál. „A világban mindig kell egy ellenségkép, és mi – muszlimok – egyszerű célpont vagyunk. Pedig a vallásunk szabályai világosak: nem bántunk gyerekeket, nőket, időseket, templomokat nem rombolunk, kardot csak akkor ragadunk, ha minket támadnak.”

Wael ugyanakkor hisz abban, hogy a személyes példamutatás többet számít bármilyen sztereotípiánál. Nem fogyaszt alkoholt, nem megy haza részegen, és azt vallja: „amit adsz a világnak, azt kapod vissza”. Bár már 23 éve él Magyarországon, Wael rendszeresen hazalátogat Egyiptomba. Azt mondja, nem szakadna el a szülőföldjétől, és örömmel látja, hogy az ország – bár sokszor nyugati mintára, hitelekből – de fejlődik.