A bakonyi indián, Cseh Tamás nyomában: 5+1 csodahely, ahol nyár végén is érdemes túrázni

Tavaly már készítettünk egy szubjektív összeállítást, akkor Zirc volt a kiindulópont, ahonnan csillagtúrákat szerveztünk: többek között barangoltunk a Király-kúti ősbükkösben, elbaktattunk a Pintér-hegyi kilátóhoz, megkóstoltuk a zirci apátság díjnyertes söreit, megnéztük Bakonynánán a Római vízesést. Most pedig – nem mintha nagy távolság lenne – Bakonybélt és környékének látnivalóit jártuk be.

Akár egy napos, akár egy hetes túra is csodákat tartogathat, hiszen a Bakony hatalmas terület: barlangok, titkos völgyek, patakok, források és kilátók várják a felfedezőket. Egyetlen hétvége bizony kevés lenne ahhoz, hogy minden nevezetességet bejárjunk, de íme, egy szubjektív válogatás, amit feltétlenül érdemes most, késő nyáron is felkeresni a Magas-Bakonyban:

Alattunk a Bakony (látkép a csesztneki várból). Fotó: Pais-H Szilvia

1.  A kiindulópont, Bakonybél: vele Cseh Tamás és a több mint ezer éves monostor

Veszprém vármegyében, a Zirci járásban találjuk ezt a páratlan fekvésű, gyönyörű kis falut, Bakonybélt, amely immár több mint ezer éves település. Ahol a legendás előadóművész, Cseh Tamás, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zeneszerző és énekes is egy ideig élt, és a környező hegyekben indián-módra kalandozott. A település 2009-ben díszpolgárrá is avatta.

Bakonybél volt számunkra a csoda, mint egy mesebeli, elzárt vidék. Patakok, források, sziklák, mindenhol erdő. Bakonybél az én egyik szerelmem.

– mondta róla annak idején Cseh Tamás, vagy ahogy indiántársai nevezték, Füst a szemben törzsfőnök.

Bakonybélt Szent István király 1018-ban alapította a Szent Mauríciusz Monostort, amelyet a mai napig bencés szerzetesek laknak. Az erődítmény Bakonybél központjában, a Szent Gellért téren található, és napjainkban is látogatható. A barokk templom kiállító- és vetítőteremmel kiegészülve mutatja be a monostor több évszázados történelmét.

A látogatóközpontnak több része is van, mind kihagyhatatlan látnivaló Bakonybélen. A kiállítóterem mellett érdemes bejárni az 5 hektáros angolkertet is, amely valóságos varázskert: ősfákkal, illatozó cserjékkel szegélyezett ösvények várják a sétálókat. A füveskertben és gyümölcsösben a szerzetesek csak organikus módszerekkel termelik és dolgozzák fel gyógynövényeiket és gyümölcseiket. A látogatóközpont ajándékboltjában megvásárolhatjuk az általuk készített teákat, lekvárokat, kekszeket és sört is. Érdemes betérni a látványműhelyekbe is: mi például a könyvkötő műhelyben kaptunk egy rövid bepillantást a folyamatokba.

A monostortól csupán 2 perces sétára, a 2021-ben felújított Szent Gellért téren, található a 60 harangból álló millenniumi harangjáték. A számítógépes vezérlésű harangok több dallamot is megszólaltatnak, a hangjuk szombaton és vasárnap 16 órakor hallható.

Ezen a páratlan archív felvételen Cseh Tamás mesél Bakonybél történelméről és nevezetességeiről:

2.  Még mindig Bakonybélen: a Szentkút-kápolna és a Borostyán-kút

A bakonybéli apátságot már a 14. századi oklevelek is említik, mint a béli három forrás apátságát. A kis tó három forrás összeköttetéséből jött létre, a 17. században Borostyán-kútnak, majd Hármaskútnak is nevezték, ma Szentkút néven ismert kirándulóhely. A Szentkút-kápolna 1824-ben épült, közel 1000 éves alapokra, és mindössze 10–15 perces sétára fekszik Bakonybél központjától. A tavat körbe lehet sétálni, és a kútba is le lehet menni a lépcsőkön.

@fiditura

♬ Walk on the Beach - Lux-Inspira

3.   A mi Gyilkos tavunk: családbarát túra a titokzatos vaditatóhoz

Régóta szerettük volna már felfedezni az eredendően vaditatónak készült, mára a túrázók kultikus zarándokhelyévé vált Hubertlaki-tót, más néven Gyilkos-tavat, amely Bakonybéltől nem messze, az erdőrengeteg mélyén rejtőzik. A „Gyilkos-tó” elnevezést a híres erdélyi testvérétől kapta, a vízből kiálló facsonkok látványa miatt.

A túra minimális szintkülönbséget kínál, jól jelzett turistaútvonalakon vezet, tanösvény, fenséges bükkszálerdő, kulturált pihenőhelyek, és persze a tó mesés látványa kíséri az utazót.

Túra közben, irány a gyilkos tó! Fotó: Pais-H Szilvia

A legkönnyebben Bakonybélből, a Bakonykoppány felé vezető országúton közelíthető meg. A faluközponttól 4 km-re, az út bal oldalán található a parkoló, az Odvaskő Panzió előtt buszmegálló is rendelkezésre áll. A parkolótól a tóig a táv kereken 3 km. Visszafelé ugyanazon az úton juthatunk vissza, vagy a Hubertlaki-tanösvény útvonalát követve, majd egy széles, jelzetlen földúton térhetünk vissza a jelzett turistaútra.

A kellemes erdei túra végén, szinte a semmiből bukkan elő maga a csoda: a Hubertlaki-tó, amely békésen szunnyad a hatalmas fák ölelésében. Tökéletes pihenőhely: alig akad pár turista, egy-két pad és egy kis beálló pihenő szolgálja a komfortot. A tükörsima vízből kiálló facsonkok időtlenül meredeznek ránk. A tó nem járható körbe teljesen, de egy rövid szakaszon, a jobb oldalon tovább sétálhatunk, hogy közelebbről is élvezhessük a látványt.

Fotó: Pais-H Szilvia

4.   Cuha-völgye – a Bakony egyik rejtett kincse

A Bakonyt keresztben átszelő 11-es számú vasútvonal igazi kuriózum: hazánkban ritkaságnak számító hegyi vasutak egyike, amelyet nemes egyszerűséggel Magyarország legszebb vasútvonalaként, vagy más néven Bakonyvasútként tartanak számon. Már önmagában érdemes felfedezni. A völgyhidakon, kőtöltésekkel támasztott rézsűkön haladó vonal egyik tervezője és építője Gubányi Károly volt, aki később a Mandzsu vasút, majd a vlagyivosztoki kikötő építésénél is folytatta mérnöki pályafutását.

A vonat Győr és Veszprém között közlekedik, de érdemes útközben megszakítani az utazást: le- és felszállni, mert pazar a látvány. Viaduktok, alagutak között kanyarog a szerelvény, miközben karnyújtásnyira terül el az erdei vadon – és mindez a normál vasúti jegy áráért a miénk lehet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Vadpörkölt mennyországra bukkantunk a Bakony mélyén: haspártiak titkos helye, meglepő árakkal

Túráztunk, éhesek voltunk, és ott volt. Aztán amit ott elénk raktak – illatos, szaftos vadas fogások, bőséges köretek, korrekt, 5000 forint körüli árakon – hát jó darabig nem akaródzott tovább állni!

A vasútvonal középső részén található a Magas-Bakony egyik legnépszerűbb kirándulóhelye, a Cuha-völgye, ahol vízmosások, források, barlangok és gázlók tarkítják a tájat. A vinyei vasútállomástól mindössze egy kőhajításnyira, a turistautak kereszteződésében egy hangulatos fogadó-pihenőkomplexum bújik meg. Teljesen véletlenül akadtunk mi is rá, és amikor megtudtuk, hogy az erdőszéli fogadó vadas specialitásairól híres, nem volt kérdés: beültünk a Kőpincébe, és többedmagunkkal kipróbáltuk a helyet – a vendéglőről külön is írtunk.

A Kőpince-forrás Vinye mellett, a Cuha-völgyben, a vendéglőtől csupán pár lépésre, közvetlenül a patak partján csordogál. A táblája szerint 1956-ban építették ki. Ha már ott járunk, pár perc séta után egy másik forrásra is rábukkanhatunk, így a környék rövid kirándulással is bővelkedik látnivalókban.

Cuha-patak völgyében (Fotó: Pais-H Szilvia)

5.  Csesznek: egykor vár állott, majd börtön, most kőhalom

A Cseszneki vár a Bakony egyik leglátványosabb középkori erődítménye. Romjai a sziklák tetején magasodnak, és páratlan kilátást nyújtanak a környező vidékre. Nagy túrára nincs szükség: a falu közelében parkoló található, pár perces kaptatóval könnyen felérünk a várhoz. Belépőjegyre azért számítsunk, aztán a romok között szabadon nézelődhetünk, tájékoztató táblák segítenek. Külön állandó kiállítást ne keressünk, de érdemes figyelni: a kőfalakon érdekes kis szobrocskákra bukkanhatunk. 

A várról még annyit, hogy a tatárjárás után épült, és hamar a Csák család tulajdonába került, majd Károly Róbert király szerezte meg. Luxemburgi Zsigmond később a Garai családnak adományozta, akik 1482-ig birtokolták. Ekkor alakították át többszörös védelmi vonallal biztosított gótikus lovagvárrá, és ekkor élte a virágkorát is.

A 16. században, a törökök Dunántúlra érkezésekor, a vár a magyar végvári védelmi rendszer első vonalába került. Győr elvesztése után rövid időre török kézre került, de hamar visszaszerezték. A Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok foglalták el, és központi lőszer- és élelmiszerraktárt alakítottak ki benne. Emellett börtönként is szolgált, ahol magas rangú hadifoglyokat őriztek.

Miután az Esterházyak tulajdonába került, kényelmes, barokk stílusú kastéllyá alakították. A 19. század elején egy földrengés, majd egy villámcsapás okozta tűzvész tette lakhatatlanná.

Feltárása az 1970-es években kezdődött, azóta folyamatosan épül és fejlődik. Ma már az ország egyik legszebb várromjaként vonzza a látogatókat, egyszerre izgalmas történelmi tanulmány és lenyűgöző panorámaélmény.

Csesztnek (Fotó: Pais-H Szilvia)

5+1. Köves-hegyi Terasz Kilátó: ahol minden kívánságod teljesülhet

A Köves-hegy kilátójáról Pazar panoráma nyílik Bakonybélre és a környező hegyekre, a Szent Mauríciusz Monostorra és a Pannon Csillagda épületére is. A kilátó előtt egy ösvény vezet a Bakonybél 1000 felirathoz, érdemes felkapaszkodni.

Apropó, tudtad? A helyiek Kívánságok kilátójának is nevezik a pici teraszt, mert sokan úgy tartják, az itt elsuttogott kívánságok valóra válnak.

Címlapfotó, fotó: Pais-H Szilvia