Mik a világörökség részei Magyarországon? Itt vannak az UNESCO világörökségi lista magyar értékei

A UNESCO Világörökség Listája (eredeti nevén World Heritage List) olyan kulturális és természeti értékeket gyűjt össze, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak az emberiség számára. Magyarország 1985-ben csatlakozott az egyezményhez, és azóta nyolc helyszín került fel az UNESCO listájára. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy mik a világörökség részei Magyarországon, részletesen áttekintjük az egyes helyszíneket, és kiemeljük, hogy miért különlegesek.

Magyarország világörökségei: itt a hivatalos lista

Magyarországi világörökségi helyszínek szempontjából nyolc olyan helyszínnel rendelkezik, amely az UNESCO világörökség része. Ezek többsége kulturális kategóriába tartozik, és hazánk gazdag történelmét, építészetét, vallási életét, borászati hagyományait, illetve természeti értékeit mutatja be. A világörökségi helyszínek között szerepelnek városrészek, történelmi épületegyüttesek és páratlan természeti területek is. Az alábbiakban részletezzük ezeket a világörökségi helyszíneket.

Magyarország világörökségei lista:

• Budapest: A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
• Hollókő ófalu és környezete
• Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai
• Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete
• A Hortobágyi Nemzeti Park 
• Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője
• Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj
• Tokaj-hegyalja történelmi borvidéke

Ezek a területek nemcsak történelmünk fontos pillérei, hanem turisztikai szempontból is kiemelkedőek, ezért védelmük és megőrzésük kiemelt feladat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez az apró magyar település bekerült a világ legjobb turisztikai falvai közé: elképesztő siker

Hosszúhetény a világ turisztikai térképére került: a festői mecseki falu bekerült az ENSZ Turisztikai Világszervezetének „Best Tourism Villages” programjába.

Budapest világörökség: több helyszín, egy város

Magyarország első és talán legismertebb helyszíne: a főváros történelmi városrészei, a Duna folyó menti panoráma, a Budai Várnegyed, valamint az Andrássy út. 1987-ben került fel az UNESCO világörökség listájára. E helyszín azért kiemelt, mert a Duna partok látképe, a város történelmi városrészei és az Andrássy út együtt olyan összetett városi tájat alkotnak, amely jól tükrözi Budapest történeti fejlődését és az ember-természet viszonyát. Ha Budapest világörökség szempontjából eszünkbe jut, ezek azok a helyszínek, melyeket érdemes mindenképp felkeresni.

További világörökségek Magyarországon

Hollókő ófalu és környezete: Ez a nógrádi település a magyar népi építészet és kultúra megőrzött példája: az épületek, az utcák, a falusi élet egyaránt tükrözik a 17-18. század utáni palóc hagyományokat. Hollókő 1987 óta szerepel a listán, mint a világörökségek közé tartozó helyszín, és olyan példa, ahol az „élő hagyomány” része a helyszínnek. 

Aggteleki‑ és Szlovák‑karszt barlangjai: Ez a természetvédelmi és földtani értékeket is magában foglaló helyszín a magyar-szlovák határon átívelő barlangrendszer, amely a világörökségi helyszínek közül az egyetlen természet kategóriájú Magyarországon. Miért különleges? Több mint 1000 barlang ismert a területen, ezek közül 280 a magyar oldalon nyílik meg látogatóknak, és fantasztikus karsztos képződményekben bővelkedik.

Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete: Ez a több mint ezer éves szerzetes közösség történeti helyszíne és építészeti öröksége együtt alkotja azt a világörökségi helyszínt, amely gazdag történelmi múltat hordoz és jól példázza a kultúra és természet összefonódását. A helyszín nemcsak építészeti, hanem táji értékei miatt is kiemelt.

Hortobágyi Nemzeti Park: A Hortobágy a magyar sík-puszta természetes állapotát és az emberhez igazodó hagyományos állattenyésztést, pásztorkultúrát mutatja be, így nem csoda, hogy világörökségi helyszínek közé került. Így lehet egyszerre természet és kultúra része is a világörökségnek.

Pécs ókeresztény sírkamrái: Ez a déli-magyarországi helyszín a 4. századi keresztény temetkezési kultúrára és legkorábbi egyházi művészetre utal, így kiemelkedik a világörökség részei közül mint régészeti érték. Látogatása különösen ajánlott azoknak, akiket a történelmi és vallási múlt érdekel.

Fertő kultúrtáj: Ez a határon átnyúló kultúrtáj (Magyarország és Ausztria között) olyan kulturális és természeti értékeket hordoz, amelyek az ember-tájak kölcsönhatását szemléltetik. A világörökségek listáján ez a hely különösen érdekes, mert nemcsak építészeti vagy természeti, hanem a kultúra-táj viszonyát is bemutatja.

Tokaj‑hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj: A Tokaj régió különleges helyet foglal el: a szőlő- és borkultúra hagyományait, a természeti adottságokat, az emberi munkát és a tájat egyaránt magában foglalja. Világörökségi státuszát 2002-ben nyerte el. A világörökség részei között szereplő helyszín, mivel olyan összetett értékrendszert képvisel, amely egyszerre természeti, kulturális és gazdasági örökség.

Mit tartalmaz az UNESCO világörökség lista?

Az UNESCO világörökség listája azokat a kiemelkedő kulturális és természeti értékeket tartalmazza, amelyek megőrzése az egész emberiség közös feladata. A listára kerülés szigorú feltételekhez kötött: az adott helyszínnek egyedülálló történelmi, építészeti, természeti vagy tudományos jelentőséggel kell bírnia. Az UNESCO célja, hogy ezek a páratlan értékek hosszú távon fennmaradjanak, és megvédjék őket az emberi tevékenység és környezeti ártalmak hatásaitól.

Mi válhat a világörökségek részévé?

Világörökségnek minősülhetnek műemlékek, történelmi városrészek, régészeti lelőhelyek, nemzeti parkok vagy éppen természeti képződmények. A világörökségek listája évről évre bővül, hiszen minden ország igyekszik bemutatni saját kulturális örökségeinek legkiemelkedőbb darabjait. A kijelölt helyszínek státusza nemcsak presztízsértékű, hanem a természetvédelmi és turisztikai fejlesztésekben is nagy szerepet játszik.

Hogyan kerülnek kiválasztásra a világörökségi helyszínek?

A világörökségi helyszínek olyan kiemelkedő kulturális vagy természeti értékek, amelyeket az UNESCO égisze alatt működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) a Világörökség Program részévé nyilvánít. A program célja az emberiség számára fontos örökségek védelme és hivatalos nyilvántartásba vétele. Az erről szóló egyezményt 1972. november 16-án hozták létre.

A leendő helyszínek először egy ajánlási listára kerülnek fel, majd a bizottság évente egyszer dönt arról, melyek kapnak világörökségi státuszt. Az egyezményt napjainkig 193 ország képviselői írták alá. Az aláíró államok vállalják, hogy saját területük világörökségi helyszíneit megóvják, megőrzik és továbbadják a következő generációk számára, valamint lehetőségeikhez mérten támogatják a listán szereplő értékek védelmét. Súlyos mulasztás esetén egy helyszín akár a világörökségi listáról is törölhető.