Lenyűgöző rejtély a börzsönyi labirintus: akár itt is forgathatták volna a Stranger Things barlang-jeleneteit + Fotók

Három és fél év várakozás után pár hete befutott a Stranger Things következő, ötödik évada a Netflixre. De tudjátok, hogy a kultikus sorozat barlangjelenetei – a Múland/Upside Down bejáratai és a „labirintusok” – valójában nem egyetlen igazi helyszínen forogtak? Ezeket a sötét, nyirkos és titokzatos világokat stúdiókban építették fel Atlanta környékén, Georgia államban, miközben a sorozat látványvilágát a környékbeli erdős területek, pincék és ipari épületek inspirálták. A külső felvételek is főleg Atlanta környékén, Fayetteville-ben és East Pointban készültek, a „valós” barlangok tehát csupán inspirációként szolgáltak a vizuális effektekhez.

Ha azonban szeretnél egy helyet, ahol a labirintusszerű, misztikus föld alatti járatok hangulatát a valóságban is átélheted, nem kell Atlantáig utaznod. A Börzsönyben, Hont községtől délkeletre, a Tsitári-kegyhely közelében rejtőzik a Szondi-alagút, egy titokzatos, emberkéz alkotta föld alatti járatrendszer, amelyről generációk óta legendák keringenek.

Rejtély a Drégelyvár körül

A hosszú, labirintusszerű járat Drégelyvár irányába tart, ami már önmagában elegendő volt ahhoz, hogy a helyiek generációkon át meséljék: az alagút valaha összeköttetésben állt a várral. A legenda szerint a drégelyi vár őrsége ezen az úton járt át a Tsitári-kápolnához imádkozni, még úgy is, hogy a két pont között nagyjából 3 kilométeres távolság és mintegy 250 méteres szintkülönbség van. A történet fizikai valószínűtlensége ellenére a hiedelem a mai napig élénken él.

Más értelmezések szerint a folyosók egykor egy korai bányászati tevékenységhez – érckutatáshoz vagy feltáró vágatokhoz – kapcsolódhattak. Erre utalhat, hogy a járatok nem tágulnak ki termekké, nincsenek bennük raktározásra alkalmas üregek: inkább egyszerű közlekedőfolyosók, amelyek több irányba elágazva vezetnek a hegy gyomrában.

Egykor 80–100 centiméter széles és embermagasságú szelvények jellemezték őket, ma azonban sok helyen csupán 1–1,5 méter magasak, a végeik felé pedig gyorsan járhatatlanná szűkülnek. A teljes kutatás hiánya miatt azonban a Szondi-alagút funkciója és kora továbbra is talány.

Fontos: a bejárás TILOS!

Habár a bejárati rács időnként nyitva található, az alagút látogatása szigorúan tilos. A szélsőségesen instabil szerkezet miatt omlásveszélyes, ezért a helyszínre érkezőknek csak a kapun keresztül ajánlott bepillantani.

Túraajánló: hogyan közelítsd meg biztonságosan?

A Szondi-alagút önmagában nem bejárható, de remekül beilleszthető egy Börzsöny-túrába, hiszen több népszerű látványosság is közel esik hozzá.

Ajánlott útvonal Drégelypalánkból:

• Kiindulópont: Drégelypalánk vasútállomás
• Útvonal: Tsitári-kegyhely – Szondi-alagút bejárata – Drégelyvár
• Táv: kb. 7–8 km
• Szint: körülbelül 350–400 m
• Nehézség: közepes

Látnivalók útközben:

• Tsitári-kegyhely: kedvelt zarándok- és túrahely gyönyörű forrással.
• Szondi-alagút bejárata: a rejtélyes, történelmi legendákkal átszőtt föld alatti rendszer kapuja.
• Drégelyvár romjai: fantasztikus panoráma a Börzsönyre, igazi „várfelfedezős” élmény.

Bár az alagút maga nem látogatható, a helyszín különleges hangulatot áraszt. A legenda, a környék természeti szépsége és Drégelyvár közelsége miatt izgalmas célpont mindenkinek, aki szereti a rejtélyeket és a történelmi túrákat.