Halálos kór terjedhet az agancsok miatt: a vidék vadállománya is veszélybe kerülhet

Az agancs a szarvasfélék egyik leglátványosabb jellegzetessége: másodlagos nemi jelleg, amely a hím egyedek ivarérése során alakul ki. A gím- és dámbikák minden évben új agancsot növesztenek, majd nagyjából fél év elteltével elhullajtják. Az agancs növekedése rendkívül intenzív, naponta akár 2–2,5 centimétert is gyarapodhat, és 4–5 hónap alatt éri el végleges méretét – súlya a 10–12 kilogrammot is elérheti. Nem csupán dísz: a párzási időszakban komoly fegyver a riválisokkal vívott küzdelmekben.

A hullajtott agancsok gyűjtése azonban súlyos problémákat okoz, különösen, ha illegális módszerekkel történik. Az úgynevezett „agancsozók” sokszor drótot feszítenek ki a fák közé, ami menekülés közben súlyos sérüléseket okozhat az állatoknak. Gyakori módszer az is, hogy 8–10 fős csoportokba szerveződve, csatárláncba állva hajtják fel a szarvasokat pihenőhelyeikről, így próbálva kényszeríteni őket az agancs elhullajtására. A tél végére amúgy is legyengült vad számára ez akár végzetes kimerüléssel is járhat.

A hajszolt állatok sokszor a főutak irányába menekülnek, ami nemcsak számukra, hanem az autósokra nézve is komoly balesetveszélyt jelent. A vadászok szerint a védekezés rendkívül nehéz, mivel korlátozottak az eszközeik, és mire a hatóságok kiérkeznek, az elkövetők gyakran eltűnnek. Galicz Péter, a Bódvavölgye Vadásztársaság tagja korábban a BOON.hu-nak úgy nyilatkozott: komolyabb jogi háttérre és szélesebb jogosítványokra lenne szükség ahhoz, hogy hatékonyabban lehessen fellépni az illegális gyűjtőkkel szemben. Előfordul az is, hogy kutyával, motorral vagy quaddal hajtják a vadat, sőt hurkokat is kihelyeznek a csapdába ejtés reményében – ezek a módszerek különösen kegyetlenek és veszélyesek.

Fontos megemlíteni, hogy nem csak anyagi károkról van szó. Ha a szarvasok esetében az agancstővel együtt törik le az agancs, vagy ha egy állat a drótba gabalyodva, szenvedve múlik el, akkor rögtön kimerült az állatkínzás büntetési tétele is, ami a törvény szerint szabadságvesztéssel büntetendő. A vadászati törvény értelmében: aki a vadat tiltott módon zaklatja, az legalább százezer, legfeljebb ötmillió forintra bírságolható. Az illegálisan szerzett agancsok felvásárlása szintén bűncselekmény, és az eladók mellett a vevőket is felelősségre vonhatják.

Halálos kór terjedhet az agancsok miatt

A figyelmeztetések szerint az illegális agancsgyűjtők – akár tudtukon kívül – hozzájárulhatnak a vírus terjedéséhez. A kórokozó elsősorban a vaddisznóállományban okoz súlyos károkat, de fertőzött területekről bakancson, járműabroncson vagy akár az elvitt agancsokon megtapadt sárral is továbbhurcolható.

A helyzet különösen azért keltett aggodalmat, mert Baranya térségében korábban már regisztráltak eseteket, így a földrajzi közelség miatt Somogy vármegye vadállománya is fokozott veszélybe kerülhetett. A szakemberek szerint az erdők felelőtlen látogatása jelentős járványügyi kockázatot jelent - írta korábba a Sonline.hu.

Az illegális agancsgyűjtés ráadásul jogsértő is

Magyarországon a hullajtott agancs a vadászatra jogosult tulajdona, így annak engedély nélküli begyűjtése és értékesítése törvénybe ütközik. Ennek ellenére a közösségi oldalakon számos agancs-felvásárló csoport működik. A feketepiacon komoly pénz mozog: egy kilogramm agancsért akár tízezer forintot is fizethetnek, bár jellemzően 6500 forint körüli áron cserél gazdát. A felvásárlók nemcsak gímszarvas-, hanem dám- és őzagancsot, valamint vaddisznóagyarat is keresnek.

A szakértők hangsúlyozzák: bár a szezon lassan lezárul, az illegális gyűjtés következményei – különösen járványügyi szempontból – jóval tovább éreztethetik hatásukat a hazai vadállományban.