Mi lesz 2007-ben? - Nincs összhang a bankok között

A két végletet talán a fogyasztási kölcsönök terén további dinamikus bővülésre számító Budapest és K&H Bank, illetve a jövőt sötéten látó OTP jelenti. A legnagyobb hazai banknál úgy vélik, hogy a költségvetési kiigazítás növekedési áldozattal jár és emelkedő kamatszint kíséri. A meglévő hitelek terhe a rendelkezésre álló jövedelem 10 százalékáról 11 százalékra nő, és emelkedik a jövőbeli jövedelemalakulással kapcsolatos bizonytalanság is. Mindezek alapján az OTP szakemberei azzal kalkulálnak, hogy a háztartások nettó hitelfelvétele 2007-ben a 2006-os szint 50-60 százalékára (a GDP mintegy 3 százalékára) esik vissza.

A Raiffeisen és az Erste csupán az előző évinél kisebb növekedéssel számol - ezt sem azonosan ítéli azonban meg a különböző hiteltípusoknál. A fogyasztási hiteleknél az Ersténél csökkenő keresletet, de változatlan nagyságú átlagos hitelösszeget prognosztizálnak, és elképzelhetőnek tartják, hogy a folyószámlahitelek kihasználtsága emelkedik.

A lakáshiteleknél a hitelkereslet esetleges visszaesése - fejtették ki - ellensúlyozható lehet például azzal, hogy az ügyfelek kisebb összegű kölcsönt vesznek fel vagy azt hosszabb futamidőre igénylik. A CIB-nél úgy látják, hogy a megszorító intézkedéseknek feltehetőleg a lakáshitelek piacán lesz kisebb a hatása. Az MKB Banknál ezzel szemben azt valószínűsítik, hogy megnő a kereslet a szabad felhasználású, likviditáspótló megoldások iránt és némiképp lelassul a valódi beruházásokhoz, például a lakásvételhez kapcsolódó hitelfelvétel. A fedezetlen kölcsönöknél a CIB szakemberei szerint pont az a kérdés, hogy az ügyfelek a reáljövedelmük csökkenését a fogyasztásuk visszafogásával vagy hitelből történő fogyasztással kompenzálják-e.