Milliárdos tanulmányok: mennek a kukába

A kérdés, hogy a tanulmányok árából mennyit profitál a megrendelő? A kormányszóvivői iroda szerint sokat, hiszen a jogszabályalkotói munkához, illetve a minisztériumi döntéshozatalhoz sokféle területről kell elmélyült szaktudáson és tapasztalaton alapuló háttéranyagokat begyűjteni. Ezek elkészítésére nem vehetnek fel egy embert, ennél takarékosabb, ha csupán a speciális szakértelmet vásárolják meg, tanulmányok formájában.

A hivatalos rend szerint a tanulmányok megrendelése és befogadása esetén a lehető legszigorúbban kell eljárni, az ellenérték átalakulására csupán akkor kerülhet sor, ha az elkészült munka kielégíti a joggal elvárható szakmai követelményeket, amelyről az átvevőnek hivatalos igazolást kell kiállítania. A minisztériumok elvileg törekednek arra, hogy a lehető legalacsonyabb piaci áron jussanak a szükséges szolgáltatásokhoz, s csupán akkor rendelhetnek külsős munkát, ha valóban az a legolcsóbb módja a feladat elvégzésének.

Belső értesülések szerint a mégis jelen lévő, baráti alapon osztogatott megbízások ugyan arcpirítóak, azonban az ebből származó közpénzveszteség jóval kevesebb, mint a bukott, vagy az ingatag lábon álló projektek alátámasztására megrendelt tanulmányok árából. Az államapparátus is kockáztat ezeknél, ez a piacon is bevett szokás, csak ott éppen a saját bőrét viszi vásárra a menedzser. A minisztériumi embereknek azonban csupán ritkán kell számot adniuk hibás döntéseikről, többnyire csupán akkor, ha a sajtó megszellőzteti az ügyet. Óvatos becslések szerint a tanulmányok negyede sorolható ebbe a körbe.

Azonban ennél is nagyobb azon munkaanyagok aránya, amelyek jó minőségűek, mégsem hasznosulnak. Az ok többnyire az, hogy időközben megváltozik a politikai koncepció.

A legtöbb megrendelést az elmúlt évek során az egészségügyi tárca, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) adta. A nagyobb cégek (TÁRKI, Pénzügykutató Zrt., VÁTI, KPMG) helyenként több tízmillió forintra rúgó, sokszor ismétlődő szerződései mellett sok-sok kft. és bt. sorakozik az 5 millió feletti megrendeléseket összegző listán. Fontos szerződési terület a kommunikáció, a pr- és a médiajelenlét megszervezése is, erre például a Miniszterelnöki Hivatal tavaly 120 millió forintot áldozott.