Szemben az árral: csökkenthetik az szja-t!

A lap információi szerint erősen gondolkodnak azon, hogy a személyi jövedelemadó (szja) vagy a társadalombiztosítási járulék (tb) csökkentése jár a gazdaság számára nagyobb haszonnal, ám valószínű, hogy az szja-csökkentést választják. Ez a belső kereslet növelésével segítene a külső piacaiban megfogyatkozott gazdaságon. Az szja visszanyesése mellett szól, hogy differenciált tb-járulék- csökkentés már létezik: a kormány korábban meghozta azt a döntést, hogy az újonnan felvett dolgozók után nem kell járulékot fizetni, sőt további öt munkahelyre is kedvezményt kapnak. Jelenleg az Európai Unióval egyeztetnek arról, hogy miként lehet mindezt uniós forrásokból finanszírozni.

A döntéshozók most azt vizsgálják, hogy a gazdaságélénkítés szempontjából kielégítő-e ez a differenciált tb-járulék-csökkentés, vagy szükség van-e általánosra is. Utóbbi esetében ugyanis nem lenne hatásos egy-két százalékpontos csökkentés, viszont egy nagyobb mértékű változtatás fedezete kérdéses. Úgy tudjuk, elképzelhető, hogy végül a differenciált tb-csökkentés mellett néhány százalékponttal mennének lejjebb az szja-val. Ehhez azonban meg kell teremteni a bevételt is, leginkább az áfa és a jövedéki adó emeléséből. A kormány asztalán számos olyan táblázat van, amely azt mutatja, hogy milyen mértékű áfaemelés mekkora szja-csökkentést tesz lehetővé. Számításba jön még bizonyos termékek jövedéki adójának emelése is. Forrásaink példaként a benzinárat említették, mondván, az utóbbi időben az üzemanyag ára határozottan csökkent, ezért elviselhetőbb lehet egy adóemelés.

Ami az uniós pályázatokat illeti: már odaítélt pénzt nem vonnak el, de vizsgálják, miként lehetne szűrőt építeni az elbírálási rendszerbe. Vagyis, most már végképp nem szökőkutakat és élményfürdőket, hanem olyan infrastrukturális beruházásokat kívánnak támogatni, amelyek a gazdaság fellendítését és munkahelyek teremtését szolgálják. A válságkezelés részeként könnyítettek az uniós pályázati feltételrendszereken: nincs szükség például a reménybeli piaci és árbevétel-növelés kimutatására; ez ugyanis most szinte lehetetlen. A pályázati kiírásokban inkább a munkahelyteremtésre és -megőrzésre helyezik a hangsúlyt.