Döbbenet, mennyi elmaradt tartozása van a magyaroknak: sokan kerülhetnek bajba 2026-ban?

A fizetési meghagyás olyan nemperes eljárás, amely lehetővé teszi a harmincmillió forintot meg nem haladó pénzkövetelések gyors érvényesítését. Ezzel a lehetőséggel magánszemélyek és jogi személyek egyaránt élhetnek közjegyzői eljárás keretében. Az igény vonatkozhat például kölcsön visszafizetésére, bérletidíj-tartozásra vagy ki nem fizetett számlákra - közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

Az adatok szerint a fizetési meghagyások több mint kilencven százalékát magánszemélyekkel szemben indították, míg a jogi személyek – főként vállalkozások – csupán a kötelezettek tíz százalékát tették ki. Figyelemre méltó adat, hogy az összes eljárás felét mindössze tíz cég kezdeményezte; ezek zömmel követeléskezelő társaságok, biztosítók és közlekedési szolgáltatók.

A követelések összegét tekintve az esetek 84 százalékában hárommillió forint alatti összeget próbáltak érvényesíteni. Minden tizedik ügy három- és tízmillió forint közötti tartozásra vonatkozott, a fennmaradó esetekben pedig tízmillió forint feletti követelésről volt szó.

A közjegyzői tapasztalatok pozitív változásokról árulkodnak: az állampolgárok és a vállalkozások egyre tudatosabban járnak el, a beadványok minősége javult, és jelentősen többen választják az elektronikus ügyintézést. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke hangsúlyozta: a növekvő tudatosságot jelzi az is, hogy tavaly emelkedett a fizetési meghagyásnak ellentmondók aránya. Egyre többen tudják, mit kell tenniük, ha valaki jogalap nélkül követel tőlük pénzt. Az elnök ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy még mindig sok ellentmondást nem a megfelelő helyre címeznek, ami határidő-mulasztáshoz vezethet.

Az ellentmondások aránya számottevően növekedett. Míg 2024-ben a címzettek kevesebb mint hat százaléka élt ezzel a lehetőséggel, tavaly már több mint 6,5 százalék vitatta a követelést. Az ellentmondások minősége is javult, ami részben az interneten elérhető iratmintáknak köszönhető. Fontos tudni azonban, hogy a nem saját kézzel írt (például géppel szerkesztett) ellentmondás csak akkor minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak, ha két tanú igazolja az aláírás hitelességét.

Aggasztó jelenség, hogy a fizetési meghagyások harmadát a címzettek nem veszik át. Ez azonban nem akadályozza meg a követelés érvényesítését. A kézbesítési vélelem beállta miatt a kétszeri kézbesítési kísérlet után a küldemény a második próbálkozást követő ötödik munkanapon kézbesítettnek minősül. Így a meghagyás jogerőre emelkedhet, és megindulhat a végrehajtás, miközben az adós elveszíti az ellentmondás vagy a részletfizetési kérelem benyújtásának lehetőségét.

Az elévült tartozások kapcsán fontos tisztázni, hogy az elévülés nem jelenti automatikusan a követelés megszűnését. A jogosultak fizetési meghagyást kérhetnek vagy pert indíthatnak elévült tartozás esetén is. Az elévülésre mindig az adósnak kell hivatkoznia, mivel ezt sem a közjegyző, sem a bíróság nem vizsgálja hivatalból.

A szabályozás értelmében hárommillió forint alatti pénzkövetelés esetén kötelező a fizetési meghagyásos eljárás igénybevétele, közvetlenül bírósági per nem indítható. Három- és harmincmillió forint között a jogosult választhat a két eljárás közül, míg harmincmillió forint felett kizárólag peres úton érvényesíthető a követelés. Jogi személyek és az elektronikus ügyintézésre kötelezettek kizárólag elektronikusan, minősített elektronikus aláírással nyújthatják be kérelmüket.

Ha a kérelem megfelel a követelményeknek, a közjegyző papíralapú kérelem esetén tizenöt napon, elektronikus beadvány esetén pedig három munkanapon belül kibocsátja a fizetési meghagyást. Ellentmondás hiányában a meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik, ellentmondás esetén pedig az eljárás perré alakul.