Magyarok tömegeinek ajándékra sincs pénze: a felső tízezer bezzeg dőzsöl

Hogyan töltjük a karácsonyt?

A Cofidis Hitel Monitor friss kutatásában megvizsgálta, hogyan töltik a magyar családok a karácsonyi ünnepeket:

• A legtöbben (40 százalék) harmonikusan képzelik el az ünnepeket, vagyis az együtt töltött idő mellett a finom ételeken van a hangsúly.

• Szintén magas a tradicionális karácsonyra vágyók aránya (30 százalék), akik elsősorban a (családi) hagyományok mentén ünnepelnek.

• Vannak olyanok (11 százalék), akik racionálisan ünnepelnek, vagyis kerülik a fényűzést, ők elsősorban az apró figyelmességekre helyezik a hangsúlyt.

• Persze vannak (10 százalék), akik ennek inkább az ellenkezőjében hisznek és hedonista módon, sok étellel és itallal ünnepelnek.

• Olyan is akad, akinek nyűg a karácsony és alig várják, hogy vége legyen (7 százalék), ők az ünnepkerülők.

• Kevesen vannak viszont azok, akiknek szinte kizárólag az ajándékozásról szól a karácsony, ők a magyar családok mintegy 1 százalékát teszik ki, vagyis közel százezer magyart. 

Persze az sem mindegy, hogy melyik ünneplési módot engedhetik meg maguknak a családok. A magyarok 17 százaléka egyáltalán nem vásárol be karácsonyra, és csak egy részük tartozik azok közé, akik nyűgnek élik meg az ünnepet.

Az átlag alatti jövedelműek több mint harmada (36 százalék) nem vásárol semmit, ők egyébként jellemzően a racionális vagy ünneplés kerülő módon éli meg a karácsonyt. Ennek az attitűdnek a kialakulásában azonban valószínűleg nagy szerepet játszott az, hogy nincs miből költenie ezeknek a családoknak.

A magyarok több mint kétharmada (68 százalék) tart attól, hogy valamilyen probléma adódik az ünneplés közben. A legtöbben a tömegtől, és a forgalmi dugóktól tartanak (20 százalék), de a karácsonyi teendőkkel kapcsolatos vesződségek is sokak életét keserítik meg ((16 százalék). Van persze, aki egyszerűen csak nem szeret vásárolni és olyan is akad, aki attól tart, hogy túl sokat fog enni az ünnepek alatt (15-15 százalék). Vannak, akiknek a félelmei viszont akár be is igazolódhatnak, mivel a családi veszekedéstől tartanak leginkább (14 százalék).

A magyarok túlnyomó többsége szerint egyébként nem az ajándék értéke a lényeg, hanem, hogy örömet szerezzenek vele. A többség egyébként a tárgy ajándékot választja inkább az élmény jellegű helyett (utazás, koncert stb.).

A legtöbben ezt a havi jövedelmükből fizetik ki, de a magyarok közel felének van kifejezetten erre félretett pénze, de van, aki más célra félretett pénzéhez is hozzányúl ilyenkor (12 százalék). A magyarok mindössze 5 százaléka tervezi, hogy hitelt fog felvenni erre a célra. Ilyenkor egyébként számos hiteltípust kínálnak a boltok, az áruhitel akciókról már korábban írtunk, de a személyi kölcsönöket is egyre többen vesznek fel ajándékvásárlásra.

A személyi kölcsön lesz a sláger?

Ugyan az elmúlt években lefelé ívelt a személyi kölcsönök népszerűsége, 2016 második felében azonban már nőtt ezek száma, jelenleg 578 ezer élő személyi kölcsön szerződés van, ez közel azonos a lakáshitelek számával. Az átlagos felvett hitelösszeg egyébként 476 ezer forint volt, a Pénzcentrum számításai szerint ez 3 éves futamidő mellett, a 16,23 százalékos kamatokkal (MNB adat) számolva havi 17 ezer forintos törlesztőrészletet jelent.

Nemcsak a mennyiségben látható változás, másra használjuk a személyi kölcsönt, mint korábban. Sokáig a családi kassza egyensúlyában segített, erre viszont jó megoldás nyújthat a hitelkártya vagy a folyószámlahitel is. Ugyan ez még mindig első helyen szerepel a hitelfelvétel okai között (24 százalék), azonban lakásfelújításra, -korszerűsítésre (22 százalék) és hitelkiváltásra (20 százalék) is egyre többen igénylik a személyi kölcsönöket.

Hogyan állnak a magyarok a hitelekhez?

A magyarok 76 százalékának van tapasztalata hitellel kapcsolatban, pedig tízből csupán négyen törlesztenek valamilyen kölcsönt. Ez a látszólagos ellentmondás egyrészt a már lezárt hitelekből fakadhat, másrészt sokan a családtagok hitelfelvételének tapasztalatait is magukénak érzik.

A nyári tömeges hitelfelvétel után valamivel visszaesett a kereslet, idén szokatlanul sokan nyaraltak hitelből, ez is növelte az igénylési kedvet május-júniusban. A harmadik negyedévben egyébként nem jellemző a hitelek iránti kereslet, igaz, idén sokan kölcsönből fizethették ki az iskolakezdés költségeit. Az év végén egyébként hagyományosan megugrik a hitelfelvételi kedv, ez elsősorban az áruhiteleknek és a karácsonyi ajándékozásnak köszönhetőek.