Mi történik ezekkel a végrehajtásokkal? Nem tiszta, hogy vonják le a súlyos pénzeket a számlákról

Egy tanár azt jelezte a portálnak, hogy a januári illetményének közel háromnegyedét, 304 869 forintot a Magyar Államkincstár a végrehajtónak és a végrehajtást kérő behajtó cégnek utalt, így ő mindössze 114 840 forintot kapott kézhez. A szabály szerint, amit egyébként tavaly ősszel hozott az országgyűlés, januártól a fizetésekből a korábbi 142 500 forinttal szemben csak 200 ezer forint felett lehet korlátlanul levonni az adósoktól. Ezért volt érthetetlen a januári illetmény levonás.

Ezután hiába kereste az államkincstárat a tanár, nem kapott választ, a szigorú levonás viszont a portál szerint azért is érdekes, mert a végrehajtó által kiállított végrehajtási lapon arra hívta fel a tankerület figyelmét, hogy az adós tanár munkabéréből és egyéb juttatásaiból annak 33 százalékig vonja le kölcsöntartozás jogcímen a végrehajtást kérőnek, illetve a behajtási jutalékként végrehajtó irodának. A portál kereste a végrehajtót is, de onnan sem kapott választ.

Márciusban viszont fordulat történt, a pedagógusnak akkor 224 ezer forintot utaltak munkabér címén, azaz a nettója harmadát vonták le, vagyis ezúttal a végrehajtási törvény főszabályát alkalmazták a fizetési letiltásnál. Arról viszont nem adtak indoklást, hogy az éveken át alkalmazott korlátlan letiltásról miért tértek át - az adósnak persze kedvezőbb - egyharmados letiltásra. A lap emlékeztet, fő zabály szerint a fizetések harmadát viheti el a végrehajtó, több tartozás esetén pedig legfeljebb a felét, a végrehajtásról szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy akár korlátlanul elvonják az adós jövedelmét.