Járai: sajnálom, hogy éveket vesztegettünk el...

Az MNB elnöke szerint az elmúlt években távolodtunk a maastrichti kritériumoktól, ugyanakkor a legutóbbi időszakban ismét jó irányba fordult a gazdaság. A béreknél továbbra is jelentősek a különbségek az EU korábbi tagországai és Magyarország között, azonban a felzárkózásnak fokozatosnak kell lennie.

Az elnök a konvergenciaprogramot minősítve elmondta, hogy az abban vázolt gazdasági pálya szerint 2008-ra érjük el azokat az egyensúlyi mutatókat, amelyek 2000-ben jellemezték a gazdaságot. Járai sajnálja, hogy éveket vesztegettünk el, ugyanakkor örömét fejezte ki, hogy legalább van a kormánynak egy programja, mely az euró bevezetése felé megy. A konvergenciaprogramban vázolt növekedési pályát Járai Zsigmond reálisnak tartja. Az MNB mindent megtesz, hogy a kormány tervének teljesülését elősegítse.

Az inflációs kilátások egyre kedvezőbbek, a jövő év végére kitűzött 4%-os cél tartható. A magyar kamatszint nemzetközi összehasonlításban továbbra is magas, ugyanakkor további kamatcsökkentés a külföldi befektetők növekvő bizalma esetén lehetséges. Járai a mostani folyamatok során is lát erre utaló jeleket.

A gazdaságpolitika egyik legfontosabb feladata a jövőben is az államháztartás hiányának csökkentése kell hogy legyen. Mérsékelni kell az újraelosztás mértékét, mely az elvonások (adók) csökkentését jelenti. Ezzel a magángazdaság is több levegőhöz juthat. A büdzsé hiánya nagyon kedvező esetben akár a célértékként kijelölt 4.6%-ra is csökkenhet a GDP arányában, ugyanakkor az MNB sokkal reálisabbnak lát egy 5.3%-os értéket további intézkedések hiányában.

Járai szerint javult a kapcsolata a Pénzügyminisztérium vezetőivel, a két intézmény közötti viszony normalizálódik. Korábban létezett egy gyakorlati és elméleti nézetkülönbség, ugyanis a kormány gyengébb forinttal és magasabb államháztartási hiánnyal igyekezett ösztönözni a gazdasági növekedést, míg az MNB dezinflációs politikát folytatott meglévő eszközeivel.

A jegybank vezetőjével készített interjú a korábbi véleményekhez képest új elemet nem tartalmazott az MNB elnökének részéről, inkább megerősítette azokat. A legfőbb feladat az államháztartás hiányának csökkentése. Ha ez folytatódik, és a nemzetközi környezetben sem történnel kedvezőtlen változások (növekvő hozamelvárások és kamatfelár), akkor az alapkamat tovább csökkenthet. Év végére az egyszámjegyű tartomány sem kizárt.