Javuló lakossági bizalom, de 47% így is éppen csak megél

A hosszú távú tendenciákat értékelve megállapítható, hogy a lakosság bizalmi mutatója 2003 második felétől javuló tendenciát követ, a kisebb ingadozások jórészt a gazdasági konjunktúra és a közhangulatot befolyásoló események függvényei. A hosszú trend, valamint a kedvező gazdasági előrejelzések alapján 2006 első felében a lakossági bizalom további javulásával számol az Ecostat.

A negyedik negyedévi felméréskor a közepesnél valamivel rosszabbnak tartották háztartásuk anyagi helyzetét. A kapott 47 pontos átlagérték gyakorlatilag megfelel a korábbi felmérésekből kapott eredményeknek. A lakosság mintegy fele, 46 százaléka nem érez változást háztartása pénzügyi helyzetében az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. 18 százalékuk számolt be javulásról, és közülük is csak 1 százalék jelentős mértékűről. A háztartások egyharmadának (34%) romlott az anyagi helyzete, közöttük 9 százalék azoknak az aránya, akik jelentős mértékű lecsúszásról számoltak be. A háztartások pénzügyi helyzetének elmúlt évi változását 100-fokú skálán mérve átlagosan 44 pont adódik, ami 3 ponttal kedvezőbb, mint az augusztusban mért érték, ez az elmúlt másfél év legkedvezőbb eredménye.

A háztartások 55 százaléka megbecsülte, mekkora volt az infláció az elmúlt 12 hónapban. A válaszadók átlagosan 6.5 százalékos pénzromlásra tippeltek, elvétve akadtak nagyon távoli becslések is. Továbbra is jellemző, hogy az infláció előrejelzésére vállalkozók átlagosan nagyobbnak tartják a pénzromlás mértékét a ténylegesnél.

2005 végén a lakosság fele számított arra, hogy a következő 12 hónapban nagyobb mértékű lesz a pénzromlás, mint az elmúlt egy évben, vagyis meg fogja haladni a 3.7 százalékot.

A háztartások közepesnek minősített anyagi helyzetére jellemző, hogy - akárcsak korábban - abszolút többségük most sem tud megtakarítani. 47 százalékuk állítja, hogy éppen csak megélnek jövedelmükből. Minimális mértékű megtakarításra a családok 27 százalékának nyílik lehetősége, míg jelentős megtakarítási potenciál mindössze 2 százalékukra jellemző. A családok 13 százaléka tartalékait éli fel, további 8 százalékuk elindult az eladósodás útján. A megtakarítási lehetőségek átlagos pontszáma 51, ami nem tér el számottevően a korábbi felmérések eredményétől.

Az elmúlt időszakban mérséklődött a háztartások hitelfelvételi kedve. Az összes potenciális hitelfelvevő 33 százaléka ház- vagy lakásfelújítás céljából szeretne kölcsönhöz jutni.

A háztartások 6 százaléka tervezi egy éven belül lakóingatlan (ház vagy lakás) vásárlását vagy építését. E téren nem történt érdemi változás, az elmúlt év augusztusában ez az arány 5 százalék volt.

A 2005. negyedik negyedévi eredmények azt mutatják, hogy a lakosság ingatlanpiaci várakozásaiban kisebb fordulat következett be. Nem helytálló az az állítás, hogy a lakosság relatív többsége az ingatlanok forgalmának élénkülésére számít, ahogy az sem, hogy abszolút többségük az ingatlanárak növekedését prognosztizálja. A válaszadók relatív többsége, 32 százaléka ugyanis úgy véli, hogy az ingatlanpiac forgalma a jelenlegi szinten marad.

Az ingatlanok árának alakulásával kapcsolatban a várakozások iránya továbbra is egyértelmű, a háztartások relatív többsége, 43 százalékuk az ingatlanárak növekedésére számít: 6 százalékuk nagymértékű, 37 százalékuk kisebb drágulást feltételez. 26 százalékuk úgy véli, nem fog jelentős változás történni e tekintetben, míg kis mértékű csökkenésre a háztartások 16 százaléka számít.