APEH trükkök magánszámlák ellen

A Magyar Nemzeti Bank március elején bevezetett egy olyan szigorítást, mely szerint a végrehajtás csak akkor lehetséges, ha a kezdeményező okiratokkal igazolja, hogy a számláról történő beszedés jogerős határozaton alapul. Jelentős változás azonban ettől nem várható, hiszen az APEH eddig is csak bizonyos dokumentumok alapján látott neki a végrehajtásnak. Ilyen lehet többek között az adózóval közölt adóhatósági adómegállapítás, az önadózó adóbevallása, valamint a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős hatósági határozat. Az ezekben szereplő követeléseket az adóhivatal 2001 óta már az adózó számlájáról is megkísérelheti behajtani - azonfelül, hogy a munkabér levonása, a vagyontárgyak és követelések lefoglalása is erre szolgál. A behajtás alól a megélhetési jövedelem sem mentesül, kivéve egyes segélyeket és juttatásokat, ám a számlán ezek a tételek nem különülnek el, így mentességük sokszor nem érvényesül. Céges számlák esetében nincs behajtási limit, az APEH tehát az utolsó forintot is lekérheti, s ez igaz az egyéni vállalkozó üzleti számlájára is.

Amennyiben a követelés ezekből nem fedezhető, a bankok a magánszámlákon és -betéteken is kötelesek folytatni az inkasszót, itt azonban az öregségi nyugdíjminimum 2,5-szerese, idén tehát 67 825 forint a limit. Ez viszont hitelintézetenként csak egy számlára igaz, a másodikra már nem.

Az APEH nemcsak az adókat, hanem a járulékokat, az illetékeket, de akár a versenyhivatali bírságot is beszedheti inkasszóval, vagyis valamennyi, adó módjára behajtható tartozást - közölte lapunk kérdésére Zara László, az adókamara elnöke. Ez mintegy 80 jogcímet takar. Az ilyen, megkeresésre kezdeményezett beszedési megbízások esetében az adóhivatal nem mérlegelhet, így ha a kezdeményező időközben megállapodik az adóssal, köteles erről értesíteni az APEH-ot