Mennyit ér neked ha kirúgnak? A tények számokban...

Az eredeti célja a végkielégítésnek, hogy a munkavállaló számára biztosítson anyagi segítséget ameddig nem talál másik munkát, és ez egy elismerése is a munkáltatónál eltöltött hosszabb időnek.

A dolgozó jogosult a végkielégítésre, ha a munkáltató rendes felmondással elbocsátja, ha a munkahelye megszűnik, illetve ha a dolgozó rendkívüli felmondással hagyja el a munkahelyet. Viszont nem jár a bánatpénz, ha a munkaviszony a munkáltató halála, vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnése, a próba idő alatti azonnali hatályú felmondás, vagy a próbaidő alatti munkáltatói rendkívüli felmondás miatt szűnik meg.

További jogosultsági feltétel a végkielégítésre, hogy a munkavállaló legalább 3 évet eltöltsön az adott munkahelyen, de nem tartozik bele a három évbe például a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartama, kivéve ha azt 10 éven aluli gyerek gondozására vette igénybe a dolgozó.

Kizáró feltételek

Ha valaki a munkaviszony megszűnésének időpontjában már nyugdíjas, akkor nem jár a végkielégítés, ugyanis ennek szociális funkciója nem indokolt, mivel a munkavállaló valamilyen szintű anyagi biztonsága már biztosított. Ebből a szempontból az sem lényeges, hogy a dolgozó öregségi nyugdíjra jogosult, vagy rokkantnyugdíjat kap.

De abban az esetben ha a nyugdíjra benyújtott igény elbírálása még csak folyamatban van, vagyis határozat még nem született, a munkáltató köteles fizetni. Bár itt is van azért kiskapu, ugyanis ha a munkaviszony megszűnése után kéri a dolgozó, hogy visszamenőleg 6 hónapra állapítsák meg a nyugdíját, a munkáltató nem követelheti vissza a más egyszer kifizetett összeget.

Végkielégítés mértéke

A kifizetett összeg a munkában eltöltött időtől függ. A törvény viszont mindössze annak minimális összegét határozza meg, ettől pozitív irányba, vagyis a munkavállaló javára el lehet térni. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a munkában eltöltött időtől függetlenül is kap a dolgozó végkielégítést, de akár abban is, hogy a nyugdíjas munkavállaló is kapjon végkielégítést.

Vannak olyan dolgozók, akik a törvény szerint védett korban vannak, az esetükben az elbocsátáskor emelt összegű végkielégítést lehet csak kifizetni. Ennek az az indoka, hogy ha ebben a korban kerülnek ki a munkavállalók a munkaerő piacra, akkor lényegesen alacsonyabbak az esélyeik egy új munkahely találására, így meghosszabbodik a munka nélkül eltöltött idő.

A törvény szerint a végkielégítés mértéke 3 havi átlagkeresettel nő ha a dolgozót az öregségi nyugdíj, vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíj előtti 5 éven belül bocsátják el. Az emelt összegű végkielégítés viszont csak egy alkalommal illeti meg a dolgozót, vagyis ha a nyugdíj előtti 5 éven belül vált munkahelyet, és az első helyen az emelt összeget kapta, akkor a második helyen már nem kérheti azt.

Munkavállaló rendkívüli felmondása

A Munka törvénykönyve szerint ha a munkavállaló rendkívüli felmondással szünteti meg a munkaviszonyát, akkor a munkáltató köteles megfizetni azt az összeget, ami a rendes felmondás esetén a felmondási idő alatt járna, és emellett a végkielégítést is. De ez problémásabb mint a munkáltató rendes felmondása, ugyanis ha a főnökség nem ismeri el a rendkívüli felmondás indokait, akkor bizony a dolgozónak pert kell indítania. Ráadásul a bizonyítási kötelezettség is a dolgozót terheli, ami viszont már nehezebb ügy.

Mikor kapjuk meg a pénzt?

A végkielégítés összegét legkésőbb a dolgozó utolsó munkában töltött napján kell kifizetni. Ha munkaviszony rendkívüli felmondással szűnik meg, akkor legkésőbb a bejelentéstől számított harmadik napon köteles kifizetni a munkaadó a végkielégítés összegét.

Ha valakit elbocsátanak a munkahelyéről, az sosem kellemes dolog, de ha már elég ideje dolgozik az adott vállalatnál, vagy a cég alapelvei szerint mindenkinek jár a végkielégítés, akkor az átmeneti időre, ameddig újra munkát talál a dolgozó, legalább valamekkora összeggel ki van segítve...