Hogyan élünk az EU-hoz képest? Ez a rideg valóság...

A Gazdaság és Vállalkozáselemzési Intézet 2007-re is elkészítette Versenyképességi Évkönyvét, ami a magyar gazdaságot, a demográfiai viszonyokat, de még a vállalkozások helyzetét is összehasonlítja az uniós átlaggal és az unió országainak helyzetével. Az életminőség talán az egyik legközpontibb téma, amivel az emberek foglalkozni szeretnek, ez alapján jól összehasonlítható, hogy a gazdaság fejlődés tényleg megfelelő-e, illetve hogy milyen szinten állunk a környezetünkhöz képest. Sokan például ez alapján döntik el, hogy menjenek-e külföldre dolgozni, és ha mennek, akkor melyik országba.

A gazdaságunk 1995 óta jelentős fejlődésen ment keresztül, viszonylag gyorsan zárkózunk fel az unióhoz. Bár az idén bevezetett reformok és a kialakult politikai helyzet minden valószínűség szerint jelentősen hátráltatni fogja ezt a folyamatot, ami már 2006-ban is jelentős lassulást mutatott az előző évekhez képest. 2006-ban az egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson 15,5 ezer euro volt, ami az EU27 országok átlagának 65 százaléka.

Közvetlen versenytársnak számít többek között Csehország, Lengyelország és Szlovákia is. 2000 és 2005 között bár a csehek és a szlovákok valamivel gyorsabb ütemben zárkóztak fel az unióhoz, mint mi, a lengyel gazdaságot sikerült megelőzni. Bár 2006-ban ezt az előnyünket elvesztettük, mind a három ország megelőzte Magyarországot. Ezzel a fejlettségi szint szerinti sorrendben a harmadikról a negyedik helyre estünk vissza az újonnan csatlakozott országok között (leszámítva Ciprust és Máltát), Észtország beért és le is előzött a gazdasági fejlettség terén.

A magyar lakosság életszínvonalát tükröző egy főre jutó fogyasztás vásárlóerő paritáson kevesebb, mint az egy főre jutó GDP, 2006-ban 11,7 ezer euro, ami az EU15 országok átlagának 56,7 százaléka. A többi új tagországban is ez a helyzet, az alacsonyabb szintű fogyasztást az magyarázza, hogy a jövedelem egy része külföldön kerül elköltésre. A másik oldalról viszont, ahol magasabb a fogyasztás, az annak az oka, hogy a más országban megtermelt GDP egy része a fejlettebb országokban kerül elköltésre.

Az uniós felzárkózást segítené, ha a más országokban megtermelt jövedelem egy részét Magyarországon költenék el, és a ki és beáramló tőke egyenlege pozitív lenne. Ebben a vonatkozásban az ország jelentős előnnyel rendelkezik a versenytársakkal szemben.

A jövedelem is lényeges...

Ha ugyanígy a Gini koefficiens szerint állítanánk fel a sorrendet, akkor viszont egészen mást kapnánk. A jövedelemkülönbségek ugyanis teljesen más sorrendet is okozhatnak, mint a gazdasági fejlődés. A jövedelemi különbségekre ugyanis az adott ország társadalmi berendezkedése, értékrendje is jelentős hatással van. Itthon viszonylag kicsinek mondható a jövedelmek különbsége, a rangsor szerint hátulról az ötödik helyet foglaljuk el. Ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államokban vagy Izraelben közel másfélszerese az eredmény a magyar szintnek.

Ez még nem minden!