Szegény a magyar vagy gazdag?

Mi a jövedelmünk?

A háztartások jövedelmi helyzetének elemzéséhez az Európa Tanács által 2001-ben elfogadott, úgynevezett laekeni indikátor-rendszert használták. Ennek megfelelően jövedelemnek a háztartások éves rendelkezésre álló jövedelme számít. Annak érdekében, hogy megfelelően mérhessék a háztartástagok eltérő szükségleteit, illetve az eltérő tagszámot, bizonyos súlyozást alkalmaztak.

Ennek értelmében az első felnőtt háztartástag egy fogyasztási egységnek számít, a további felnőttek 0,5-es súllyal kerülnek beszámításra, míg a gyerekek 0,3 egységnek számítanak. Végül a háztartásban keletkező jövedelmet elosztják a háztartás fogyasztási egységeinek számával, s ezt vették a háztartások jövedelmének.

A tanulmányban tehát a jövedelem az a pénzösszeg, amely a háztartások rendelkezésre áll egy évben, és tartalmaz minden támogatást, azonban nincsenek benne a közvetlen adók (társadalombiztosítási járulék, jövedelemadó).

Mit mutatnak még?

Az egyenlőtlenségek mérésében szintén fontos szerepet tölt be a szegénységi ráta, mely azon emberek arányát mutatja meg, akiknek a hozzárendelt háztartási jövedelme (ez a rendelkezésre álló jövedelem) nem éri el a medián jövedelem 60 százalékát.

Egyenlőtlen jövedelem

Ezeket az adatokat összehasonlítva az évtized elejére jellemző értékekkel, kiemelkedő, 10 százalékot meghaladó mértékben emelkedett az egyenlőtlenség Portugáliában, Olaszországban, Lengyelországban, Litvániában és Írországban. Az egyenlőtlenség nálunk is növekedett, hozzávetőlegesen 8 százalékkal.

Honnan kapjuk a legtöbb pénzt?

Az átlagjövedelmeket górcső alá véve kitűnik, hogy az uniós tagállamok között jelentős mértékű különbségek vannak. Az életszínvonal Litvániában a legalacsonyabb, itt 5304 eurót tesz ki az átlagos jövedelem. A skála másik oldalán Luxemburg áll 29 153 euróval. A 2004-es adatok alapján Magyarország a mezőny alsó részén helyezkedik el.