Óriási különbségek az EU-n belül Hazánkban a minimálbért minden évben a kormány állapítja meg, amit természetesen hónapokig húzódó tárgyalások előznek meg a munkaadó és munkavállalói oldal érdekképviseleteivel. Az idei tárgyalásokon több szcenárió is felmerült a jövő évi bérminimumot illetően, így a befagyasztás lehetősége is, ami ha megvalósul, feltehetően még rosszabb helyen zárnánk a sort az EU minimálbér-ranglistáján, ahol már most is igencsak hátul kullogunk.
Ha a hazai minimálbér összegét egyszerűen átváltatnánk euróra, és így tennénk a többi ország esetében is, az összehasonlítás még mindig nem lenne alkalmas arra, hogy megállapítsuk relatív előnyünket, vagy hátrányunkat a többi ország bérszintjéhez képest, hiszen az árszínvonalban rejlő különbségek miatt nem ugyanannyit ér egy euró hazánkban, mint egyéb országokban.
Ahhoz, hogy az árszínvonalbeli különbséget ki tudjuk szűrni az adatokból, vásárlóerő-paritáson kell figyelembe venni az béreket, amely megmutatja, hogy adott ország pénzének hány egysége rendelkezik ugyanakkora vásárlóerővel, mint a referencia valuta egysége. Ez a referenciavaluta lehet egy konkrét ország valutája, például USA dollár, de egy fiktív valuta is. Utóbbira példa az Eurostat által bevezetett PPS (Purchasing Power Standard), amelyet úgy definiáltak, hogy 1 PPS vásárlóereje azonos legyen 1 euróéval az EU egészének szintjén.
Ez magyarul annyit jelent, hogy egy olyan pénznemre történik az átváltás, amelyből mindenhol ugyanannyi tejet, kenyeret, vagy akármilyen szolgáltatást lehet kapni, és az így felállított ország-sorrend valóban a relatív lemaradást, vagy fejlettséget tükrözi, adott mutató szerint.
Az Európai Unió 27 tagállama közül 20 országban létezik hivatalosan megállapított bérminimum, azonban ezek összege jelentős eltérést mutat. A legalacsonyabb Bulgáriában, ahol mindössze 112 eurónak felel meg havonta, a legmagasabb, nem meglepő módon Luxemburgban, ahol 1610 eurónál kezdődnek a bérek.
Hazánkban 2008. júliusában 69 forint volt a minimálbér, amely euróban számolva 285-öt, PPS-ben kifejezve 418-at jelent. Mint ahogy az ábrán látszik, ezzel a legalacsonyabb bérminimumot biztosító országok közé tartozunk az Eurostat adatai szerint, csakúgy mint Románia, Bulgária, Litvánia, Szlovákia, Lettország, Észtország, illetve a nálunk némileg jobban "teljesítő" csehek vagy lengyelek.

A legnagyvonalúbb minimálbéreket a harmadik csoportba tartozó országok nyújtják (Írország, Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg). A luxemburgi és a hazai bérminimum között például több mint 3,6-szeres a különbség vásárlóerő-paritáson, de még az ír minimálbérből élők is közel 2,8-szer annyit költhetnek, mint mi.
Némileg sikerült felzárkózni...
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ha a 2000. évi adatokat hasonlítanánk össze a fent említett országok esetében, azt látnánk, hogy 2008-ra némileg feljebb kerültünk a ranglistán, nyolc évvel ezelőtt ugyanis Szlovákia, Lettország és Észtország a hazainál magasabb béreket kínált.
Azóta itthon évi átlag 13,3 százalékkal emelkedett nominálisan a minimálbér összege, szám szerint 25 500 forintról 69 000 forintra, ezzel az egyik legdinamikusabb emelést végrehajtó országok közé tartozunk.
Hasonló, kétszámjegyű béremelkedés volt megfigyelhető Bulgáriában (14,4%), Litvániában (15,7%) és Romániában (27,9%) is, azokban az országokban, ahol továbbra is a legalacsonyabb a minimálbér vásárlóereje.
Természetesen reálértékét tekintve korántsem volt ilyen jelentős a bérek emelkedése, hiszen nyolc év alatt az árszínvonal is emelkedett, azonban a hazai bérek még ezt is meghaladták, évi átlagos 6,8 százalékkal. Az EU-15 tagállamaiban, valamint Máltán és Szlovéniában ezzel szemben kevesebb mint 3 százalékkal emelkedtek a reálbérek, sőt akad olyan ország is (Belgium, Görögország), ahol az infláció meghaladta a minimálbérek emelkedési ütemét.
Hol húznak le a legjobban?
-
Legendák a polcokon: vasárnapig akár közel féláron kaphatók a Lidl vásárlók legkedveltebb termékei
A friss vajas croissant és a Milbona kávés tejitalt november 16. vasárnapig jelentős kedvezménnyel lehet megvásárolni.
-
Nyakunkon a Black Friday, egyszer használatos bankkártyával lehet a legbiztonságosabb az online fizetés
A Gránit Bank ügyfélkörének digitális affinitását jelzi, hogy körükben az egyszer használatos kártya (EHK) használata még magasabb, az ügyfelek harmada él ezzel a lehetőséggel.
-
Három bankot is felvásárolt, most már a tőzsdére lépne a magyar közösségi bank
A Pénzcentrum Fáy Zsoltot, a MagNetbank elnökét az elmúlt évek akvizícióiról, a növekedési tervekről, közösségi bankolásról, de a permakultúrális gazdálkodásról is kérdezte.
-
4000 műtétre készülnek: nagy dobás ez a magyar magánkórháztól
A Dr. Rose Magánkórház a meglévő fekvőbetegosztályt 1500 négyzetméterrel, 2 műtővel és 22 betegszobával növelte.
-
Mától újra rendelhető a Lidl és a Tisza cipő egyedi sneakere - Sietni kell, csak 1 hétig elérhető
Az előrendelés most is kizárólag a Lidl Plus alkalmazás Click&Pick funkcióján keresztül lesz elérhető.








