Több lehet a nyugdíjad! Önkénteseket keresnek

Elsősorban az önkéntes nyugdíjpénztárak, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények (2008-tól) és a nyugdíj-előtakarékossági (más néven NYESZ) számlák tartoznak ide, tágabb értelemben pedig minden olyan megtakarítási forma, amelynek a célja a nyugdíjas évekre való takarékoskodás (pl. az élet- és nyugdíjbiztosítások). Ezek az intézmények testesítik meg az öngondoskodás lehetőségét.

Az önkéntes nyugdíjpénztárakban tag lehet minden 16. életévét betöltött személy (magyar és külföldi is), aki tagdíjfizetést vállal (a tagság nem kötelező). Az önkéntes nyugdíjpénztár tagjai általában maguk takarítanak meg nyugdíjas korukra, de munkáltatójuk gyakran átvállalja a teljes befizetést, vagy annak egy részét.

Az egyéni tagdíjfizetés a pénztártag saját befizetése, mely az adózott nettó jövedelméből, tetszőleges rendszerességgel (havi, negyedéves, féléves, éves) történhet. A tagdíj mértéke a tartam alatt bármikor módosítható. A pénztártag munkáltatója is fizethet tagdíjat a tag önkéntes pénztári számlájára. Ebben az esetben a munkáltató a tag által fizetni vállalt tagdíj egy részének vagy egészének a fizetését vállalja át.

Az önkéntes pénztárak a tagok befizetéseit és vagyonát befektetik, az elért hozamot pedig jóváírják a tagok számláján. Az önkéntes nyugdíjpénztárak tetszőleges mennyiségű befektetési portfóliót alakíthatnak ki, a tagok pedig a pénztárak által meghatározott gyakorisággal szabadon választhatnak a különböző portfóliók közül.

Akiknek a várakozási idejük letelt, válaszút elé kerülnek: tagsági viszonyukat a tagdíjfizetés folytatása mellett fenntarthatják, vagy - szintén a pénztárban maradva - megtakarításukat részben, vagy egészben felveszik. Harmadik lehetőségként dönthetnek úgy, hogy felveszik egyéni számlájukon lévő megtakarításukat és tagsági jogviszonyukat megszüntetve kilépnek a pénztárból. Az esetleges kilépésre annak ellenére mód van, hogy ezek az állampolgárok még nem feltétlenül érték el a nyugdíjkorhatárt.

Akik úgy határoznak, hogy további tagdíjat nem fizetnek, de addigi megtakarításaikat az önkéntes nyugdíjpénztárban hagyják, azok azt - hozamokkal megnövelve - majdan nyugdíjas éveikben kapják vissza szolgáltatásként.

Nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetésről akkor beszélünk, ha a pénztártag a kifizetést a nyugdíjba vonulásakor, vagy azt követően kéri. A kifizetés teljes összege ebben az esetben adómentes 3 évnél hosszabb pénztártagság esetén. A kifizetés kétféle formában történhet: egy összegben vagy járadékszolgáltatásként. A járadékszolgáltatás csak határozott (3-20 év) tartamra történhet, a pénztártag rendelkezése alapján.

Nem nyugdíjszolgáltatás minden olyan kifizetés, amely a pénztártag nyugdíjba vonulása előtt történik. Erre csak a várakozási idő leteltét követően van lehetőség. A befizetéseken elért hozam egy része vagy egésze adómentesen felvehető, míg a befizetésekből és a visszakapott adóból álló tőke felvétele után személyi jövedelemadót kell fizetni.

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításra kedvezményezett jelölhető, aki a tag halála esetén jogosultságot szerez a számla összege felett. Tehát az önkéntes nyugdíjpénztári számlán a felhalmozott vagyon nem vész el, azt a kedvezményezett(ek) kapják meg. Kedvezményezett jelölésének hiányában a vagyon a tag örökösei között kerül megosztásra. A haláleseti kifizetés a jelenleg érvényes jogszabályok szerint adómentes.

NYERJ egy TV-t!!!

Ha az alábbi kérdésre helyesen válaszolsz és regisztrálsz játékunkra, nyerhetsz egy hűtőmágnest vagy a 4db LG Blu-ray lejátszó egyikét, illetve fődíjként egy LG márkájú LH5020 FULL HD LCD televíziót!

Mikor lehet hozzájutni a pénzhez?