Medián: a közvélemény szerint erőltetett menet a nyugdíjrendszer átalakítása

A nyugdíjrendszert átalakító törvény elfogadásáról a megkérdezettek döntő többsége (93%) hallott, az intézkedéssel azonban csak a válaszadók 37%-a ért egyet. Mivel a Medián decemberi felmérésében az akkor még el nem fogadott törvénytervezettel csak 30% értett egyet, a januári arány kismértékű enyhülést jelez, amiben esetleg az átlépőknek nyújtott kedvezmények (például a többlethozam feletti rendelkezés lehetősége), valamint a nyilatkozattevők egyelőre csekély aránya is szerepet játszhatott.

Bár az átlépés szabályainak ismertetése előtt, november közepén még a tagok kevesebb mint harmada tartotta valószínűbbnek azt, hogy visszatér az állami nyugdíjrendszerbe, decemberben már közel kétszer annyian hajlottak erre, január közepére pedig 74%-ra emelkedett az így gondolkodók aránya (nagyobb részük a nyilatkozattételi határidő közeledtével ezt immár biztosnak látta).

Eközben a novemberi 45%-ról harmadára csökkent azok aránya, akik a magánrendszerben maradás felé hajlottak, és a tagok mindössze 8%-a gondolta ezt biztosnak. Kérdéses ugyanakkor, hogy végül hányan maradnak a magánpénztáraknál, annál is inkább, mivel a határidő sürgetése ellenére még a maradásukat biztosnak gondolók közül is csak minden negyedik tette meg a nyilatkozatát a kérdezés időpontjáig, vagyis január közepéig.

A visszalépést valószínűsítők arányának emelkedésével egyidőben egyébként valamelyest enyhültek az eljárásmóddal szembeni ellenérzések, bár a maradni szándékozók személyes nyilatkozattételi kötelezettségét a többség továbbra sem tartja helyesnek. A leginkább érintettek véleményét jól jelzi, hogy azoknak, akik a magánrendszerben maradás felé hajlanak, de még nem nyilatkoztak erről, 84%-a helyteleníti ezt az eljárást. Azt, hogy a nem nyilatkozókat automatikusan átsorolják az állami nyugdíjrendszerbe, csak azok a magán-nyugdíjpénztári tagok helyeslik nagyobb arányban (59%), akik már amúgy is biztosnak gondolják, hogy visszalépnek.

A felmérést 2011. január 14-e és 18-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.