Az arra kötelezettek 40 százaléka nem nyújtotta be az adóhatóságnak a 98 százalékos különadóra vonatkozó bevallását - derül ki a Pénzcentrum.hu érdeklődésére készített összesítésből. A számok azt mutatják, hogy a töredékrésze folyt be a várt adónak.
Június 13-ig összesen 1455 különadó-bevallás érkezett az adóhatósághoz a magánszemélyektől. Ebből 633-at már az Alkotmánybíróság (Ab) döntése és a legújabb különadó-törvénymódosítás figyelembevételével készült nyomtatványon nyújtották be. Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság május 6-án úgy döntött, hogy a 2005-2009. adóévekre nem lehet visszamenőlegesen különadót kivetni, csak csak a 2010. évben megszerzett jövedelmeket terhelheti ez a kötelezettség.
KATTINTS! Dupla fricska: másodszor is elbukott a különadó-törvény
Mivel az Ab határozatát megelőzően is beérkeztek bevallások között is vannak olyanok, amelyek a 2010. évtől megszerzett jövedelmekre vonatkoznak, a különadóval ténylegesen érintett magánszemélyek száma 800 körülire tehető - válaszolta érdeklődésünkre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
530-an szabotálták az adóbevallást
Az adóhatóság korábban szintén a Pénzcentrum.hu kérdésére azt közölte, hogy az összesen 286 munkáltatótól kapott adatszolgáltatás alapján 1331 magánszemélynek kellett volna különadó-bevallást benyújtania. Ebből az derül ki, hogy megközelítően 530-an, vagyis az arra kötelezettek 40 százaléka nem számolt el a különadós jövedelmével, és nem fizette be utána a 98 százalékos adót.
Még Angyal József okleveles adószakértőt is meglepte, hogy ilyen nagy az aránya azoknak, akik nem készítették el a bevallásukat, noha ő folyamatosan azt hangoztatta, hogy az adózók a rendelkezésükre álló iratok alapján nem lehet jogszerűen bevallani a különadós jövedelmeket. A munkáltatóktól kapott adatszolgáltatásokból ugyanis nem derül ki, hogy mennyi volt az adózó különadós jövedelme, csak az, hogy összességében mekkora adóalap után kell a 98 százalékos adót megfizetnie. Egy adóellenőrzés során a munkavállaló nem tudja megmondani, hogy milyen jövedelmek után vallotta be az adót, s a NAV sem tudja ellenőrizni azt.
KATTINTS! Különadó: vallani vagy nem vallani?
Az adóhatóság egyelőre nem tudta megmondani, hogy a 2010. évre benyújtott bevallások szerint összesen mekkora adóalap után kellett volna megfizetni a 98 százalékos adót. A beérkezett bevallások feldolgozása ugyanis még folyamatban van.
A korábbi tájékoztatás szerint az említett 1331 magánszemély a múlt évben összesen 5,2 milliárd forint különadó-alapot képező bevételben részesült. Ez után összesen 3 milliárd forint különadót kellett volna befizetniük. (A kétmilliárdos különbözet abból adódhat, hogy a fizetendő adót csökkenti a korábban már levont személyi jövedelemadó, valamint a nyugdíj-, illetve az egészségbiztosítási járulék - magyarázta Angyal József.) Ebből az derült ki, hogy átlagosan 2,25 millió forint különadó terhelte az érintetteket.
Töredékrésze folyt be a várt különadónak
Ehhez képest június 10-ig összességében 1,38 milliárd forint folyt be a magánszemélyek különadójából. Különösen alacsony ez az összeg, ha azt nézzük, hogy ebben benne van annak a 655 magánszemélynek a befizetése is, akik a 2005-2009. években kapott juttatások után adóztak, amit az Alkotmánybíróság döntése nyomán vissza kell fizetni az adóhatóságnak. Ez átlagosan 948 ezer forintos befizetés, szemben az eredetileg várt 2,25 millió forintos átlaggal.
Vagy a nagy jövedelműek szabotálnak, vagy késésben az adóhatóság
Az adóhatóságnak június 13-ig kellett volna visszafizetnie az érintetteknek az alkotmányellenesen beszedett adót. A NAV-tól kapott tájékoztatás szerint június 10-ig viszont összesen 230 millió 377 ezer 122 forintot utaltak vissza. Ez viszont átlagosan csak 351 720 forint, ami mindössze a 15 százaléka a 2,25 millió forintnak, ami a korábbi közlés szerint az átlagos adófizetési kötelezettség lett volna.
Tehát vagy az óriási végkielégítést kapók nem nyújtották be a különadó-köteles jövedelmükre vonatkozó bevallást, vagy az adóhatóság csak a töredékét utalta vissza a befizetett adónak - magyarázta a Pénzcentrum.hu-nak Angyal József. Utóbbi esetben viszont a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összeget kell az adóhatóságnak kifizetnie.
Kamatköteles vagy sem a visszatérítés?
Az adóhatóság nem fizet kamatot a visszatérítések után. Érvelésük szerint a legújabb különadó-törvénymódosítás nem írja elő a kamatfizetési kötelezettséget.
Angyal József szerint viszont téves ez az értelmezés. A legutolsó törvénymódosítás ugyanis csak arról rendelkezik, hogy a 2005-2009. évekre bevallott és megfizetett különadót az állami adóhatóságnak a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül vissza kell térítenie. Arról nincs szó, hogy kamatot nem kell fizetnie. A különadó törvényben nem szabályozott kérdésekben az art. rendelkezései az irányadóak.
Márpedig a különadó-törvénymódosítás nem írja felül az adózás rendjéről szóló törvény 124/C paragrafusának a kamatfizetésre vonatkozó rendelkezéseit. Az Alkotmánybíróság döntése alapján is azt a passzust kell alkalmazni a visszatérítéseknél. Eszerint, ha az adózó visszatérítési igénye megalapozott, az adóhatóságnak az adó megfizetésének napjától a visszatérítés teljesítéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamatot kell fizetnie.
Az adószakértő szerint ebből egyértelműen az következik, hogy kamatostól kell visszaadni a pénzt az érintetteknek. Ha valaki például egyéni vállalkozóként február 15-ig megfizetett 2,5 millió forint adót, akkor arra már körülbelül 50 ezer forint kamatot kellene megfizetni.
OLVASD TOVÁBB, nagyon fontos!
Felülbírálja magát az adóhatóság
A NAV elismerte a Pénzcentrum.hu kérdésére, hogy a több évre elhúzódó juttatások esetében a saját kárára tévedhetett az, aki a munkáltatói adatszolgáltatás alapján töltötte ki a bevallását, és fizette meg az adóját.
Az alkotmánybírósági döntés nyomán speciális esetet képeznek a különadó szempontjából azok a magánszemélyek, akiket 2010-ben szűnt meg a munkaviszonyuk, de már 2009-ben felmentették őket a munkavégzés alól, és abban az évben is kaptak ehhez kötődő juttatásokat (szabadságmegváltás, munkavégzés nélküli felmentési időre vonatkozó kifizetés, végkielégítés). A munkáltatóknak viszont - az adóhatóság által előírt nyomtatvány szerint - nem kellett tételesen leírniuk, hogy melyik évben, milyen jogcímen, mennyi különadós jövedelmet szerzett az érintett magánszemély, hanem ömlesztve kellett megadniuk, hogy mekkora adóalap után kell az adót megfizetni.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ebből az következett, hogy az említett példában szereplő magánszemély nem tudta megállapítani, hogy mekkora adókötelezettsége keletkezik a 2010. évre. Angyal József szerint hitelesen csak a munkáltatótól elkért, pecséttel ellátott bérjegyzék alapján lehetett ezt megtenni.
Az adóhatóság a Pénzcentrum.hu kérdésére elismerte, hogy a fentiekből adódóan bizonyos esetekben az adatszolgáltatásban szereplő 2010. évi adókötelezettség magasabb, mint a magánszemély tényleges adókötelezettsége. Viszont tévesen tájékoztatott, amikor azt írta a levelében, hogy a munkáltatók a különadó alapot képező jövedelemről adtak ki igazolásokat.
Éppen az okozta az egyik súlyos problémát, hogy a munkáltatóknak nem kellett évekre lebontva tételesen megadniuk a munkaviszony megszűnése esetén járó jövedelmeket. A nyomtatványon is csak egy év szerepelt. A NAV hibás adatszolgáltatást kért a munkáltatóktól, akik szabályszerűen jártak el - magyarázza Angyal József.
Sürgősen nézzék át a bevallásokat!
Több százezer forintot is tévedhettek a saját kárukra az említett cipőben járó adózók, ha a munkáltatói adatszolgáltatás alapján automatikusan befizették az adót, így sürgősen vizsgálják át a bevallásukat! - tanácsolja Angyal József. Amennyiben hibát találnak, önellenőrzéssel kérhetik vissza a pénzt az adóhatóságtól. Az említett esetben ugyanis a NAV sem tudja megállapítani, hogy mennyi pénz jár vissza, lévén, hogy ugyanazokból a hibás munkáltatói igazolásokból tud csak tájékozódni, amelyeken nincsenek megosztva a különadó alapját képező jövedelmek.
Ugyanez a helyzet azoknál, akik még 2010 előtt szűnt meg jogtalanul a munkaviszonyuk, de bíróság megítélt javukra a felmentéshez kötődő juttatásokat, amelyeket 2010-ben kaptak meg. Nekik nem kellett bevallaniuk a különadót annak ellenére, hogy tavaly fizették ki nekik, lévén, hogy a megszerzés időpontja számít. Ha mégis bevallották, és megfizették a különadót, akkor sürgősen nyújtsanak be önellenőrzést, mert az adóhatóság nem fogja tudni megállapítani, hogy ők ténylegesen mikor szerezték a jövedelmüket!
És még csak most jön a feketeleves, OLVASD TOVÁBB!
Elismerte az adóhatóság, hogy hibás a különadó-bevallás kitöltési útmutatója
A kitöltési útmutatóban még az szerepel, hogy ha valakinek két évre, például 2009-2010-re oszlik meg a különadós jövedelme, akkor azt arra az évre kell bevallani, amelyik évben meghaladja a 2, illetve a 3,5 millió forintos jövedelmi határt. Eszerint ha valaki mondjuk 10 millió forintból 4 milliót 2009-ben kapott meg, akkor - a kitöltési útmutató szerint - a munkáltatói igazolásában az szerepel, hogy a teljes 10 millió forintot 2009-ben szerezte meg, tehát az Ab döntése szerint nem kell különadót fizetnie.
Ezzel szemben a NAV a Pénzcentrum.hu-nak elküldött válaszlevelében a következőt írja szó szerint:
"...egy állami tulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője a munkaviszonyának 2010. évben történő megszűnésekor 10 millió forintot kapott...
4 millió forintot 2009-ben, 6 millió forintot 2010-ben szerzett meg, akkor az adatszolgáltatás adatai szerint a magánszemélynek 2009 re 2 millió, 2010-re 6 millió forint, összesen 8 millió forint adóalapja keletkezett.
Ebből úgy tűnik, mintha a jogszabályváltozás után - azaz kizárólag a 2010. évre vonatkozóan - a magánszemély különadójának alapja 6 millió forint lenne. Ugyanakkor a helyes számítás az, hogy e második esetben a magánszemély 2010-ben 6 millió forintot szerzett a munkaviszonyának megszűnésére tekintettel, melyből csak a 2 millió forintot meghaladó rész képezi a különadó alapját.
Azaz - szemben az adatszolgáltatás tartalmával - a magánszemély tényleges adókötelezettsége csak 4 millió forintra rúg, és ennek az összegnek kell szerepelnie a magánszemély bevallásában is".
No, elismerjük: adózó legyen a talpán, aki kiigazodik ezen. Segítünk!
A NAV a fent idézett válaszával elismerte, hogy hibás volt a kitöltési útmutatója. Az útmutató szerint ugyanis a példában említett magánszemélynek egyáltalán nem kellett volna különadót fizetnie, mert már 2009-ben meghaladta a munkaviszonya megszűnése miatt kapott jövedelme az - állami gazdasági társaságok vezető tisztségviselőire vonatkozó - 2 millió forintos határt, tehát a teljes 10 millió forintot 2009-re kellett volna elszámolni.
Az idézett példa szerint viszont az említett magánszemélynek 4 millió forint adót be kellett volna fizetnie, amit - ha volt sütnivalója - nem tett meg, mondván, hogy a kitöltési útmutató szerint rá nem vonatkozik a törvény.
Következtetés: az adóhatóság az állam kárára tévedett! - mondja Angyal József, aki már több ízben felhívta a figyelmet arra, hogy hibás a kitöltési útmutató.
-
Legendák a polcokon: vasárnapig akár közel féláron kaphatók a Lidl vásárlók legkedveltebb termékei
A friss vajas croissant és a Milbona kávés tejitalt november 16. vasárnapig jelentős kedvezménnyel lehet megvásárolni.
-
Nyakunkon a Black Friday, egyszer használatos bankkártyával lehet a legbiztonságosabb az online fizetés
A Gránit Bank ügyfélkörének digitális affinitását jelzi, hogy körükben az egyszer használatos kártya (EHK) használata még magasabb, az ügyfelek harmada él ezzel a lehetőséggel.
-
Három bankot is felvásárolt, most már a tőzsdére lépne a magyar közösségi bank
A Pénzcentrum Fáy Zsoltot, a MagNetbank elnökét az elmúlt évek akvizícióiról, a növekedési tervekről, közösségi bankolásról, de a permakultúrális gazdálkodásról is kérdezte.
-
HL: Az öngondoskodás nem végrendelet – így adhat valódi védőhálót a családjának (x)
A legtöbben úgy gondolkodnak az öngondoskodásról, mint megtakarításról vagy jól megírt végrendeletről.








