Megszavazták a különadó-törvényt

Az állami és önkormányzati működtetésű kifizetőktől származó 2010. január elsejétől megszerzett végkielégítésekre, szabadságmegváltásra, munkavégzés nélküli felmentési időre kapott, a 3,5 millió forintnál nagyobb összegű juttatásokra 98 százalékos különadót kell fizetni. Továbbra sem vonatkozik ez azokra, akik a felmentéssel egyidőben nyugdíjba vonultak.

Az adót az érintettek többségének továbbra is május 20-ig kell bevallaniuk. Ez viszont ellentétes az államháztartásról szóló törvénnyel, amely szerint a közteher növelésekor csak úgy lehet módosítani az adótörvényeket, ha legalább 45 nap van a kihirdetés és a hatályba lépés között. Ez az idő kell ahhoz, hogy az adózóknak elegendő idejük legyen a felkészülésre.

Törvénysértéssel megy csak a különadóztatás?KATTINTS!

Az új törvény kiterjeszti az adófizetési kötelezettséget az országgyűlési, európai parlamenti képviselőkre és az alpolgármesterekre is. Esetükben viszont - a korábbi szabályozásban már szereplő polgármesterekhez, állami cégek vezető tisztviselőihez hasonlóan - csak 2 millió forintos az összeghatár.

A képviselőknek viszont csak az új törvény hatályba lépését követő második hónap utolsó napjáig, azaz július 31-ig kell az adót bevallaniuk és megfizetniük. Esetükben a munkáltatónak a kihirdetést követő hónap végéig, azaz június 30-ig kell adatot szolgáltatniuk az adóhatóságnak a különadó alapját képező jövedelmekről.

A törvénymódosító javaslat egyik előterjesztője, Szijjártó Péter szerint az emberek igazságérzetével ellentétes döntést hozott a végkielégítéseket sújtó, 98 százalékos különadó ügyében az Alkotmánybíróság, amikor a 2005-2009-es adóévekre megsemmisítette a különadót. A fideszes képviselő ugyanakkor örömét fejezte ki, hogy az Ab teret adott annak, hogy a 2010. évben kifizetett, "pofátlanul" magas végkielégítéseket vissza lehessen szerezni.

A képviselő hozzátette: nem jogállam az, ahol az országot eladósító politikai és gazdasági vezetőket több tíz- vagy százmilliós végkielégítésekkel honorálják. Példaként említette a BKV volt személyzeti vezetőjének végkielégítését, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. , a Magyar Fejlesztési Bank egykori vezetőinek többmilliós juttatásait, valamint a többmilliárdos tartozást felhalmozó MÁV korábbi vezetőinek végkielégítéseit.

Orbán Viktor szerint a magyar nép igazságérzetével ellenkezik, hogy csak a 2010 után kapott végkielégítéseket lehet 98 százalékos különadóval sújtani - mondta miniszterelnök az MTI-nek a parlamentben a törvény elfogadása után. Arra a kérdésre, hogy a parlamentben hétfőn elfogadott új különadó-szabályozás kiállja-e majd az alkotmányosság próbáját, a kormányfő úgy válaszolt: "meglátjuk, minden puding próbája az evés".

Továbbra is megbélyegzi a parlament azokat a magánszemélyeket, akik több évtizedet lehúztak a köz szolgálatában, és miután nem tartanak többet igényt a munkájukra, végkielégítést kapnak. Köztisztviselők esetében a felmentési idő egységesen 6 hónap, a közalkalmazottaknál pedig 2-8 hónap. Ennek a felére jár az átlagkereset. Húsz év munkaviszony után nyolc havi átlagbérnek megfelelő összegű végkielégítés illeti meg a közalkalmazottakat. A köztisztviselőknél annyi a különbség, hogy náluk a felmondáskori illetményükkel számolnak. Ez további négy hónappal nő, ha az érintett munkavállalónak öt évnél rövidebb ideje van hátra a nyugdíjig. A fentiekből könnyen kiszámolható, hogy ha bruttó 300 ezer forintos jövedelmet veszünk alapul - ami reális lehet ennyi szolgálati év után -, akkor jócskán meghaladja a felmentés okán kapott jövedelem a 3,5 millió forintot. Mindez azonban nem ellopott pénz, hanem a közszolgák törvényben biztosított jussa. A Fidesz viszont ezeket a kifizetéseket is a "pofátlan" jelzővel illeti.