Sosem gondolnád, melyik a legrosszabb foglalkozás a világon

A Wall Street Journal nemzetközi gazdasági lap közölte nemrégiben a CareerCast munkaügyi portál felmérése nyomán a különböző szakmák rangsorát. A rangsor felállításakor olyan tényezőket vettek figyelembe, mint a fizikai követelmények, a munkakörülmények, az elérhető jövedelem, az adott foglalkozással együtt járó stressz és az elhelyezkedési kilátások.

A lista első helyére a kockázatelemző került, megelőzve az orvosbiológiai mérnököt, valamint a tavalyi győztes szoftvermérnököt. A Top10-ben több további egészségügyhöz és informatikai területhez kapcsolódó szakma is szerepel. A negyedik helyen az audiológus (hallásakusztikus), a hatodikon a dentálhigiénikus, a hetediken a foglalkozásterapeuta, a nyolcadikon az optometrista (szemészeti szűrővizsgálatot végző), a kilencediken a fizikoterapeuta áll. Az ötödik legjobb foglalkozás a pénzügyi tervező, a Top10-es sort pedig a számítógépes rendszerelemző zárja.

A legjobb ötven szakma között szerepel még egyebek között a fiziológus, a matematikus, a történész, a meteorológus, a geológus, a fogorvos, és némiképp meglepő módon a szociális munkás is. A második ötvenes csoportot a sebész vezeti, s itt található az üveges, a vízvezeték-szerelő, a villanyszerelő, a fodrász is. Míg az egyetemi professzor a 14. helyen szerepel, iskolaigazgatónak lenni már csak a 90. legjobb foglalkozás a világon, az általános iskolai tanároké pedig a 93. A középmezőnyben helyezkedik el egyebek között a biztonsági őr, a fitneszedző, a tehergépkocsi-vezető, a vasgyári munkás, a mozdonyvezető, a bébiszitter, az ékszerész, az asztalos, a taxisofőr. A csapos a 150. legjobb foglalkozás.

A legkevésbé jó ötven foglalkozás közé tartozik az ingatlanközvetítő, s a sereghajtók között szerepel a listán a rendőr, a tűzoltó, a pénztáros, és a világszerte a jól fizetett szakmák közé tartozó légiirányító is.

A lista szerint korántsem akkora buli, mint ahogy gondolnánk például lemezlovasnak lenni, a 179. helyen található a disc jockey. A menőnek tartott szakmák közül a fotós a 172. lett a sorban az építőmunkás és a szabó között, a divattervező pedig a 182. helyre szorult, közvetlenül a szobalány után. Fotóriporternek lenni a 188. legjobb szakma a világon, még a mosogató is egy hellyel előrébb végzett. A kétszázas lista végén az újságnál dolgozó riporter kullog a favágók után.

Ezekre a szakmákra van a legnagyobb kereslet most Magyarországon

Az Európai Bizottság tavaly év végén bemutatott tanulmányában a munkakeresők szakmája, illetve az elérhető álláshelyeken igényelt képzettség közötti eltérést vizsgálta. Megállapította, hogy Magyarországon, Litvániában, Bulgáriában, Belgiumban és Írországban a legnagyobb a szakadék a kereslet és a kínálat között.

A dokumentum szerint szakképzett kereskedői, gépkezelői, mérnöki, vendéglátói és számítástechnikai képzettséget igénylő álláshelyeket a legnehezebb betölteni Magyarországon. Legalábbis ezekben a szektorokban jelezte a legtöbb munkáltató, hogy nehéz jó szakképzett munkaerőt találni. Ugyancsak sok betöltetlen sofőri, irodai és pénzügyi-könyvelői álláshely van Magyarországon - derül ki a tanulmányból. A következő években gépészmérnök, irodavezetők, kereskedők és pincérek iránt lesz a legnagyobb a kereslet. Ugyancsak dinamikusan bővülhetnek a szabad munkahelyek a könyvelők, a szoftverfejlesztők, a bolti eladók és a szakácsok körében.

Uniós szinten az egészségügyi szektor (orvosok, nővérek), és az információtechnológia lehet a jövőben a legdinamikusabban fejlődő szektor - állapította meg a Bizottság a tanulmányában. De jelentős számú betöltetlen álláshely van jelenleg az Európai Unióban a kereskedelmi és a pénzügyi szférában is. Biológusokból, gyógyszerészekből, és mérnökökből ugyancsak hiány van. Elsősorban ezekre koncentrál az Európai Bizottság is a közelmúltban bejelentett munkaerő-piaci stratégiáiban, és ezek alapján próbálja arra sarkallni a tagállamokat, hogy a szakképzési rendszerüket úgy alakítsák át, hogy jobban megfeleljenek a munkaerő-piaci igényeknek.

Brüsszelben szinte minden foglalkoztatási program bemutatóján hangsúlyozzák, hogy az EU-ban mintegy 20 millió állampolgár van munka nélkül, miközben legalább kétmillió álláshelyet képtelenek betöltetni a munkaadók. Ezt az egyenlőtlenséget szüntetné meg az Európai Unió a foglalkoztatás-központú gazdaságpolitikák ösztönzésével, és különböző uniós programokkal.