Tényleg ennyien mennének külföldre dolgozni? Mi lesz itt...

A magyar munkavállalók a multinacionális cégeket tartják a legvonzóbb munkaadóknak és egyre inkább kacsingatnak külföld felé - derül ki az Aon Hewitt (humánerőforrás és tanácsadó vállalat) és az AIESEC (a tehetséges fiatalokat támogató szervezet) közös kutatásából. A tízes listára felkerült munkaadók nagyjából jól reprezentálják a munkavállalók által leginkább kedvelt iparágakat. A válaszadók között az IT/telekommunikáció, az idegenforgalom, az államigazgatási területek, a banki és biztosítási szféra, és az energetikai iparághoz tartozó szakmák a legnépszerűbbek.

Legvonzóbb Munkáltatók 2014-ben:

• 1. Audi Hungaria Motor
  
• 2. Mercedes-Benz Manufacturing Hungary
  
• 3. Bosch csoport
  
• 4. Microsoft Magyarország
  
• 5. MOL-csoport
  
• 6. Coca Cola HBC Magyarország
  
• 7. Nestlé Hungária
  
• 8. IKEA
  
• 9. IBM Magyarország
  
• 10. L'Oréal Magyarország

A felmérésben nyolcezer pályakezdő és komoly szakmai tapasztalattal rendelkező munkavállaló vett részt, az ő ítéletük alapján állt össze a lista. A hazai munkavállalók kilenc nemzetközi tulajdonú, több országban is aktívan tevékenykedő vállalatot szavaztak be, és csak egy magyar tulajdonút.

Egyre többen mennének, egyre több időre

A kutatásból az is kiderül, hogy a korábbi évekhez képest nőtt a külföldi munkavállalással hosszú távon tervezők aránya, hiszen a válaszadók majdnem fele ítélte úgy, hogy akár több évre is elhagyná hazáját karrierje érdekében, míg két évvel ezelőtt ez a szám jóval kisebb volt. A motiváció nagyjából ugyanaz mindenkinél: jobb megélhetésre, biztosabb anyagi háttérre, szakmai előrelépésre számítanak egy efféle döntés eredményeképpen. A külföldi munkavállalás felé kacsingatók legszívesebben az EU-ba és Észak-Amerikába mennének, ezt követi az unión kívüli Európa, illetve Ausztrália. Jellemzően a diplomások és a harminc alattiak nyitottak a mobilitásra - felsőfokú végzettség híján a vállalkozókedv is csökken.

A kutatásból az is kiderül, hogy legnagyobb fizetési igényeik az informatikusoknak (majdnem nettó 280 ezer forint), a mérnököknek és műszaki embereknek (nettó 265 ezer forint körül), a minőségbiztosítóknak (nettó 240 ezer forint), a jogászoknak (nettó 235 ezer forint) és a kutatás-fejlesztéssel foglalkozóknak (nettó 230 ezer forint körül) vannak. A legszerényebb igényekkel a mezőgazdasági szakmunkások (nettó 160 ezer forint), a vendéglátósok (nettó 170 ezer forint), az irodai adminisztrációval foglalkozók (nettó 175 ezer forint), az építőipari szakmunkások (190 ezer forint körül) és a kommunikációs iparágban tevékenykedő PR-osok és marketingesek (nettó 190 ezer forint) rendelkeznek.

Érdekes egyébként, hogy amellett, hogy a munkavállalók megpróbálnak a munkaadók minden elvárásának megfelelni, egyre nagyobb hangsúly kerül arra is, milyen feladatai vannak a munkáltatónak. Mert egy munkavállaló számos lehetőség közül választhat manapság. Emiatt a toborzó szakemberek szerint a munkáltatói márka tudatos fejlesztésére van szükség. Azaz arra a munkáltatói szerepvállalásra, mellyel az adott cég vezetősége gondoskodik arról, hogy vonzóvá tegye vállalatát jelenlegi és jövőbeni dolgozói szemében. Ez a másik oldal, milyen az, amikor nem a munkakereső aggódik azon, hogy nem talál állást, hanem amikor a munkaadó fél attól, nem találja meg, illetve nem tudja megtartani a megfelelő munkaerőt.

KATTINTS! Ennyit ér a diploma: itt vannak a legjobban fizető szakmák

Az egyes multinacionális vállalatok vezető pozícióiban dolgozók elismerik, hogy csak akkor lehetnek sikeresek, lehetnek elégedettek az ügyfeleik, ha dolgozóik is azok, és örömmel végzik munkájukat. Emiatt fontos a tehetséggondozás is és az a felelősség, amivel az adott kiválasztó munkatárs rendelkezik, hiszen adott esetben jócskán megrövidítheti a céget, ha egy kiemelkedő munkaerőt elszalaszt azzal, hogy elutasítja egy állásinterjú után. Csak egy példa a sok közül: egy amerikai HR-es tizenkilenc milliárd dollárral károsította meg a Facebookot, hiszen két lelkes tehetséget küldött el a toborzás során, mondván nem felelnek meg az elvárásoknak. Később ők alapították meg a WhatsAppot, azt az okostelefonos csevegőalkalmazást, melyet négy évre rá a Facebook felvásárolt 19 milliárdért.

Nem árt résen lennie a munkáltatónak és munkavállalónak egyaránt, hiszen a munka jövője kiszámíthatatlan: ki tudhatja pontosan, milyen jelenlegi állások válnak feleslegessé húsz év múlva a gépesítések következtében. Az átalakulási folyamatokat jól példázza az is, hogy pár évvel ezelőtt egy-egy márka még nem keresett magának közösségi média menedzsert, aki csak az efféle felületeken való megjelenéseket, kommunikációt koordinálja. Ma viszont elképzelhetetlen a reklám és kommunikáció például Facebook nélkül. Emiatt pedig különösképpen fontos, hogy a munkaadók figyeljenek a nemzetközi trendekre, megtalálják az átalakuló munkapiacnak megfelelő tehetségeket.