De mégis miért keresnek négyszer több pénzt külföldön?

2017. június 12. 05:30

Nagy szívfájdalom a magyaroknak, hogy jóval kevesebb pénzért dolgoznak, mint nyugaton. A választások előtt egy évvel egyre gyakrabban kerül szóba ismét a bérunió, vagyis hogy az unió minden országában egyforma fizetések legyenek. Ez azonban még jó néhány évig csak álom lehet.

Bármennyire is nagy vágyálma a magyaroknak, hogy itthon is olyan magas fizetéseket lehessen keresni, mint nyugaton, egyelőre még biztos, hogy csak álom marad. A bérfelzárkóztatás ugyanis nem csak döntés kérdése, a termelékenység növekedése nélkül nem lehet emelni a fizetéseket. A béreket mindig a gazdaság helyzete, a termelékenység határozza meg - mondta Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke az MKT rendezvényén.

Ráadásul Magyarországon belül sincs egységes bér, akkor hogy akarunk európai béruniót?

Míg az ország nyugati részében szinte teljes a foglalkoztatottság, a középső részén néhány (2-4) százalékos a munkanélküliség, addig a keleti és déli országrészben van, ahol a 9 százalékot is eléri a munkanélküliek aránya. A nettó átlagkereset is sokkal magasabb az ország nyugati részében, és Budapesten, mint keleten.

A termelékenység növelése nélkül nem lehet emelni a fizetéseket, ugyanakkor azt is látni kell, hogy a magyar termelékenység nagyobb, mint a bérszint - mondta Bod Péter Ákos. Az EU15 országokban a cégek bevételének 70 százaléka bérekre megy el, és legfeljebb 25 százalék a profithányad, Magyarországon nem ez az arány, alacsonyabb a bérhányad.

Azokban az országokban tudnak magas fizetést adni a cégek, ahol nagyobb a termelékenység, Magyarországon a bérköltség és a termelékenység sajnos arányban vannak

- mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, az MKT alelnöke. Hozzátette, tavaly kissé elmaradt a bérköltség a termelékenységtől, de messze nem annyival, mint amekkora bérfelzárkóztatásért kiáltanak. A társelnök kiemelte, hogy bár folyamatosan azt halljuk, hogy nő a gazdaság, de régiós szinten valójában már a román gazdaság is gyorsabban növekszik, Szlovákia és Lengyelország pedig már rég lehagyott minket a növekedés tempóját illetően. A románok növekedési ütemét nézve 8-10 év, és ők is lehagynak minket.

Az egy főre jutó átlagos termelékenység nálunk 2010 óta szinte semmit sem emelkedett. Magyarországon nagyon duális a gazdaság, sokkal inkább, mint a fejlett országokban ezért sincs bérunió országon belül. Itthon óriási a szakadék a külföldi és a belföldi tulajdonú vállalatok között. Minden cégméret szerinti kategóriában a nemzetgazdasági átlag alatti a termelékenység a hazai vállalkozásoknál, a külföldi tulajdonban lévőké viszont magasabb az átlagnál. Ennek köszönhető, hogy a külföldi cégeknél magasabbak az átlagbérek.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Palócz Éva elmondása szerint a termelés növekedését és az ezekhez szükséges beruházásokat több tényező is hátráltatja Magyarországon, és ezen a listán az első helyen a munkákat terhelő adók állnak, a munkaerőhiány csak ezután következik. Óriási az adóék, ráadásul az egykulcsos adórendszer miatt nálunk az alacsony keresetűek is a fizetésük fél leadózzák, csakúgy, mint a magas keresettel rendelkezők. Ennek köszönhetően az uniós országok közül arányaiban nálunk a legnagyobb a munkát terhelő adóék.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése is nagyon drasztikusan jelent meg, és túllőtt a célon, és óriási terhet rótt a vállalatokra, főleg a kis cégekre

- mondta Palócz. Hozzátette, a bérfelzárkóztatási törekvésekkel csínján kell bánni, mivel ez egy piaci folyamat. Az államnak ebben annyi lenne a szerepe, hogy az adóék csökkentésével segíti a folyamatot, és a saját alkalmazottainak a béreit igazítja.

Facebook beágyazás
https://www.facebook.com/penzcentrum/posts/10155438135718762

NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
legacykft  |  2026.02.06 12:30
Miről szól ma a szervezetfejlesztés? 2026 elején sokféle válasz kering erre a kérdésre: új módszere...
laskainelli  |  2026.01.18 19:19
Van az a reggel, amikor arra ébredsz, hogy már megint vele álmodtál. Pedig már napok, hetek teltek e...
hrdoktor  |  2026.01.14 12:39
Jelentősen megnehezíti a munkába járást, ha az ónos eső síkossá és csúszóssá teszi a járdákat. Ilyen...
kovacstunde  |  2025.11.15 08:00
Pár nappal ezelőtt Gabi barátnőmmel beszélgettünk, éppen ennek a cikknek a gondolataival voltam elfo...
vezetoi-coaching  |  2025.11.06 13:37
Guys, plagizáltam… már ez is baj, de pláne, hogy nem is tudom, hogy történt… Oltári gáz. Ezt a damag...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. február 7. szombat
Tódor, Rómeó
6. hét
Február 7.
A házasság hete
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Agrárium 2026
Tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozásának
Retail Day 2026
A magyar (kis)kereskedelem jelene és jövője
EZT OLVASTAD MÁR?