Ez ostobaság: ötször annyit kéne keresnie a docensnek, mint a raktárosnak

Ez egy nagyon provokatív kérdés, mert most ezzel belehajszol abba, hogy különbséget tegyek. Azzal, hogy folyamatosan hangsúlyoztam, hogy itt nem a raktáros bérét sokallom, hanem az akadémiai dotációt keveslem, el tudtam kerülni a rangsorolást. De most már nem tudom, hiszen egyrészt a kérdés jogos, másrészt van rá válaszom. Nagyon személytelen válaszom, hiszen azt fogom mondani, hogy nem az számít, hogy szerintem - vagy bárki más szerint - mennyi lenne az optimális különbség, hanem az, hogy mennyi a költsége egy raktárosnak, és mennyi mondjuk egy egyetemi docensnek. Jelentős és fogalmatlan tévedés ugyanis az a népszerű vélekedés, mely szerint a raktáros a piacról él, a docens pedig nem. Ez hülyeség. Mindkettő ugyanannak a gazdasági rendszernek a része, a kettőt nem lehet egymástól függetleníteni.

A raktáros sokkal inkább csereszabatos, mint a docens vagy akár a tanársegéd, mert a kiképzéséhez sokkal, de sokkal kevesebb idő kell. Egy nagymotoros jogosítványt meg lehet csinálni 20 óra felkészítéssel, ebben benne van a rutin, a forgalom és az országút is. Egy nagymotor azért csak eldöcög 190 km/óra körül, ha ugyan nem 300-zal, és ugye van mellette az a roppant bonyolult szabályozás, amit KRESZ-nek hívnak. Na már most akkor gondoljuk el, hogy egy targonca vezetésének megtanulásához ténylegesen mennyi idő kell. Ezen kívül csak a 8 általánost várják el hozzá.

Az egyetemi docens a nyolc általános után jelen állás szerint először is tanul rendszerszerűen 4+3+2+4 évet, ebből négyet gimnáziumban, aztán hármat Ba/Bsc kézpsben, további 2-t MA/Msc, majd 2+2, azaz 4 évet a PhD képzésben. Ezután jönnek a szigorlati események, a belső és a külső védés, ez a régi rendszerben további 3-10 évet vett igénybe, az újat még nem ismerjük. Ha ez mind megvan, az olyan 15-20 év többlet a raktároshoz képest. Ekkor már lehet valaki tanársegéd. A docensi kinevezéshez általában még 5-10 év gyakorlat kell, ha vannak doktoranduszaid, és rendes nemzetközi működésed, akkor inkább 5, ha nincsenek, akkor inkább 10 vagy soha.

Szóval simán mondhatjuk, hogy a docens kiképzéséhez 25-30 évvel többre van szükség, mint a raktároséra, ha teljesen le akarunk csupaszítani minden ideológiai, filozófiai, politikai szálat, és csak a gazdaságiakra koncentrálunk, akkor bizony azt kell mondanunk, hogy a munkás élőerejét abban az időben tudjuk kifejezni, amennyit az előállítására (jelen esetben: képzésére) fordítottunk.

Ebből a megfontolásból az egyetemi docensnek körülbelül négyszer-ötször annyit kell keresni, mint a raktárosnak ahhoz, hogy a befektetési értékénél legyen. Ha ez nem történik meg, akkor a munkást - jelen esetben a docenst - kizsákmányolják. Ez történik, kérem szépen. A helyzet nagyon hasonló az orvosoknál is, akik szintén nagyon sokáig képződnek, jó drágán. Tehát az állam először is beléjük fektet egy hihetetlenül magas összeget, majd ezután ahelyett, hogy felvásárolná (alkalmazná) őket, olyan rossz feltételeket kínál, hogy máshova mennek. Ez a létező legnagyobb ostobaság, amit csak el lehet képzelni.