Állásinterjúra se hívják be, aki 10 éve befejezte tanulmányait?

A KSH adatai alapján, a Magyarországon körülbelül 2 millió főt számláló Y-generáció volt az első, melynek életét átszőtték az infokommunikációs technológiák, az internet, a digitalizáció és az okos megoldások. A mindennapi életvitelünket átformáló technológiai fejlődéshez igazodott az 1980 és 1995 között született Y-generáció, akik 2020-ra az aktív munkavállalók háromnegyedét teszik majd ki. A METU egyetemi docense, Dr. Király Zsolt szerint az Y-osok nagy öntudattal rendelkeznek juttatásaikat illetően, hiszen bérigényüket nem a piaci átlag, hanem az ideális életszínvonal finanszírozásához szükséges összeg alapján határozzák meg.

- hangsúlyozta. A korosztály számára fontos munkahelyi szempont továbbá a minőségi idő, a közösségi médiában is kommunikálható presztízs, a gyors siker és előrelépés, az inspiráló csapat, az önmegvalósítás, valamint a motiváló és hiteles vezető, aki nyitott a partnerségre.

Újra az iskolapadban

A Cornerstone Capital Group 2017-es kutatása szerint a következő évtizedben az Egyesült Államokban a kiskereskedelmi dolgozók egyharmadát, több mint 6 millió embert fog várhatóan leváltani a robotizáció és a nagyfokú digitalizáció. A gyorsan változó világban az online térrel együtt felnövő generáció is könnyen versenyhátrányba kerülhet. A Világgazdasági Fórum (WEF) elemzése szerint a dinamikusan változó munkaerőpiacon a nélkülözhetetlen készségek közé tartozik a komplex problémamegoldó képesség, a kognitív rugalmasság, a kreativitás, a csapatmunka, az érzelmi intelligencia és a kritikai gondolkodás.

- mondta a METU szakértője. Az élethosszig tartó tanulásra való hajlandóság a szakértő szerint olyan kompetencia, amely a jövőben az Y- és az őket követő Z-generáció sikerének kulcsává válhat majd.

Hogyan tanuljunk meg egy életen át tanulni?

Az egyetemek a megfelelő kompetenciák és készségek fejlesztésére fókuszálva képesek lehetnek felkészíteni a diákokat az élethosszig tartó tanulás kihívásaira. Dr. Király Zsolt szerint a

Bruce Joyce és Beverley Showers kutatásából kiderül, hogy az elméleti oktatás és az egyszerű prezentáció alkalmazásának hatékonysága az új készség elsajátítására és azok munkában való felhasználására csupán 5-10 százalékos. A leghatékonyabb, 90 százalékos hatással bíró módszer, amikora diákok élményszerűen, az öntapasztalás útján sajátítják el az ismereteket. Éppen ezért fontos, hogy a hallgatók workshop és tréning típusú kurzusokon is részt vegyenek, illetve lehetőséget kapjanak coaching és egyéni tanácsadás révén is fejleszteni magukat.