Messze még a kilábalás: ebben a szektorban még mindig tombol a munkaerőhiány Magyarországon

Egy évvel az előző kutatás megjelenése után a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége (MaReSz) ismét felmérte az iparág helyzetét és perspektíváit. A tavalyi adatok nyilvánosságra kerülése óta a koronavírus járvány fokozatosan enyhült, és idén tavaszra a pandémiával kapcsolatos rendezvényipari korlátozásokat is feloldották. Ezzel együtt viszont az orosz-ukrán háború okozta bizonytalanság már érezhető ebben a szegmensben is.  A kérdőív a 2021-es eredményekre, árbevételi adatokra fókuszál, a 2019-es békeévet véve alapul, és vizsgálja a 2022-es kilátásokat is. A felmérést csaknem 150 cég töltötte ki, amelyek a rendezvényszervezői szakma különböző szegmenseit képviselik (rendezvényhelyszínek üzemeltetői, ügynökségek, konferenciaszervezők, cateringesek, technikai szolgáltatók, kiállításkivitelezők stb.).

A válaszokból jól látszik, hogy habár a 2021-es év már jobb teljesítményt hozott, mint a 2020-as, még mindig nem közelítik meg az eredmények a 2019-es számokat. A cégek nagyjából egyharmada fejlődött a 2021-es évben 2020-hoz képest, de a működési teljesítményre leginkább a stagnálás jellemző. A legtöbben 40-60%-kal alacsonyabb árbevételről számoltak be, őket követik a 20-40%-kal alacsonyabb árbevételt kimutatók. (A résztvevő cégek mindössze 18,7%-a ért el magasabb árbevételt, mint 2019-ben.) Emellett, míg a 2020-as évre vonatkozóan 50,5% számolt be 80%-nál is nagyobb visszaesésről a 2019-es évhez képest, 2021-re ez a súlyos árbevétel visszaesés már csupán a kitöltők 6,5%-át érintette.

Ami a rendezvények számát illeti: a válaszadók szerint tavaly mindössze a 2019-es rendezvények fele valósult meg; a kitöltők 18%-ánál viszont ez a szám eléri a 80%-ot is.

A 2022-es év – a felmérés szerint – jól indult: a részvevő cégek jelentős százaléka a 2019-es foglalások 60- 80 %-át realizálta erre az évre, sőt, csaknem 20%-uk már most több megrendelést kapott, mint 2019-ben. Ezzel együtt a külpolitikai helyzet bizonytalanságának hatását a válaszadók majd’ 40%-a érzi saját rendezvényein, leginkább a külföldi ügyfelek és résztvevők elmaradásában.

Érdekesség, hogy míg a 2021-es kutatásban a többség azt nyilatkozta, hogy az online megoldások nagy százalékban velünk maradnak, az idei felmérés válaszadóinak háromnegyede már úgy nyilatkozott, hogy az idei évre tervezett rendezvényeinek 80-100 % kizárólag offline esemény lesz. A válaszadók több mint 50%-a szerint a hibrid rendezvények szerepe elenyésző lesz hosszútávon.

Az elmúlt egy évet tekintve elmondható, hogy a munkaerőállomány a legtöbb cégnél 2021-ben már nem csökkent olyan mértékben mint a pandémia első évében, de a kutatásban részt vevő cégek több mint 30%-a még így is 20-40%-os állománycsökkenésről számolt be. Az állomány csökkenése leginkább a rendezvényhelyszín és rendezvénytechnikai szektort érintette, halvány élénkülés (18 %) leginkább a rendezvényügynökségek között volt tapasztalható.

A cégek 43%-ánál magas volt a fluktuáció: a tapasztaltabb kollégák elmentek és helyükre új, betanítandó munkaerő érkezett. A pandémia következtében rendkívül sokan hagyták el a szakmát a biztosabb állás és megélhetés céljából, miközben az élénkülő piaci igények kiszolgálásához több munkaerőre lenne szükség. Ezért nem meglepő, hogy a munkaerőhiány a cégek több mint 60%-nál nagy kihívást jelent. A kérdőívet kitöltő cégek csaknem 50%-a magas munkaerőhiánnyal küzd.

A legtöbben (több mint 53 %) végleg elhagyták a pályát, és csak 22 százalékuk helyezkedett el a szektor más cégeinél. Ezért a pályaelhagyás okának vizsgálata fontos kérdés lehet a szakma számára, olyan szempontból is, hogy megismerjék azokat a tényezőket, melyekkel vissza tudják majd csábítani azokat is, akik a vírushelyzetben valamilyen okból távoztak a cégektől

– mondta Ganczer Gábor, a MaReSz elnöke. A felmérés részvevői egyébként a magasabb bért tartják a legfontosabb motivációs eszköznek (70%). Ezt követi az otthoni munkavégzés (43,9%) és a rugalmas munkaidő (37,4%).

A szakmának nem csupán a munkaerőhiánnyal és a korlátozásokkal kell megküzdenie, hanem a növekvő nyersanyag- és eszközárakkal, valamint az emelkedő munkaerőköltségekkel. A nyersanyagár emelkedés elsősorban a gasztronómiai és kiállításkivitelezői szegmenst, valamint a rendezvényhelyszínek üzemeltetőt érintette.

Az árak és költségek emelkedése nemcsak a cégekre hat, hiszen a megrendelőktől, a korábbi eredményeik elérése érdekében ugyanazon szolgáltatásért magasabb összeget kell elkérniük. A válaszadók negyede szerint a megrendelők elfogadják a magasabb árakat, 11%-a szerint azonban sokan ragaszkodnak a korábbi árakhoz és nem fogadják el az áremelkedést.

Végeredményben a válaszadók többsége legfeljebb 10-20% közötti áremelést tudott beépíteni a szolgáltatásába. A kitöltők negyede 20-30% közötti áremelést alkalmazott az eredményesebb működés érdekében, a cégek csaknem egyharmada viszont csak 10%-alatt tudta emelni az árait. 8%-uk mondta azt, hogy nem emeltek az áraikon a korábbi évekhez viszonyítva.