Kiderült az ezeréves titok: tényleg a fiatalabbaknak könnyebb munkát találni Magyarországon?

A fiatal munkavállalók hajlamosak azt gondolni, hogy régebben minden sokkal könnyebb volt az álláspiacon, míg az idősebbek gyakran tartják kevésbé kitartónak a pályakezdőket önmaguknál. A Profession.hu, a három jelenleg legaktívabb, az X (1965-1979), az Y (1980-1994) és a Z (1995-2004) generáció tagjait kérdezte az attitűdjeikről és tapasztalatikról.

Részben igaz csak, hogy régen könnyebb volt munkát találni

Az X generáció tagjainak több mint fele kevesebb mint 1 hónap alatt el tudott helyezkedni a tanult szakmájában. Fél éven belül pedig összesen 79 százalékuknak sikerült ez. Bár az összképet részben torzítja a rendszerváltás, de így is látványos a változás: az Y generáció tagjai közül feleződött a kezdeti siker és csak 26 százalékuk tudott gyorsan megfelelő munkát találni. Fél éven belül 58 százalékuk foglalkozhatott azzal, amit tanult. A legfiatalabb, Z generáció esetében még kevesebben, csupán 18 százalék talált hetek alatt munkát, viszont az ezt követő két hónapban szinte kilőttek és végül fél éven belül már 67 százalékuk helyezkedett el a szakmáján belül.

Az 1980 előtt született munkavállalók közül közveszélyes munkakerülők kevesen lettek, de 17 százalékuk csak egy év után tudott a szaktudásának megfelelően elhelyezkedni. A legnehezebben a következő generációnak sikerült a kezdés, 34 százalékuk nem kapott egy éven belül lehetőséget, hogy a szakmájában dolgozzon. A Z generációnál ez a szám ismét csökkent, 30 százalékra, ezzel részben megdől az a feltételezés, hogy régebben minden könnyebb lett volna a pályakezdésnél – ráadásul, egyre jellemzőbb, hogy olyan munkakörökbe keresnek jelentkezőket, amiket még nem is tanítanak az iskolákban.

Megfigyelhető, hogy minden korosztály legjellemzőbb berögződése, hogy a közvetlenül előtte elhelyezkedőknél gondolja azt, hogy jobb volt a helyzet a munkaerőpiacon: az X generáció képviselőinek harmada szerint 1980-as években volt legegyszerűbb kezdőpozíciót találni, az Y generációsok negyede a 2000-es évekre gondolja ugyanezt, a Z generáció szerint pedig a 2000 és 2010-es évek voltak a legkönnyebbek. Ezzel szembe megy, hogy minden válaszadói csoport közül tízből négyen azt vallják, hogy a 18-27 éveseknek a legkönnyebb munkát váltaniuk jelenleg.

Tényleg hosszabb távon terveznek az idősebbek, de nem minden fiatal türelmetlen

Nem meglepetés, hogy minél idősebb valaki, annál kevésbé keresi a változást, de ehhez az alapvetéshez képest is kifejezetten magas azoknak az aránya az X (47%) és Y (40%) generációban, akik 10 évnél is tovább terveznek a jelenlegi munkahelyükön. Közel felük szerint egyébként is az az ideális, ha egy munkavállaló legalább ennyi időt tölt el egy helyen. A Z generáció esetében csak minden ötödik válaszadó maradna a mostani munkáltatójánál ilyen sokáig, és csak negyedük szerint jó ötlet ennyi időt váltás nélkül dolgozni.

A legfiatalabb álláspiaci generáció 18 százaléka mostanra már a negyedik munkahelyváltásán is túl van, míg az X generációs válaszadók 10 százaléka az első, további 10 százaléka pedig életének második munkahelyén dolgozik még mindig.

A Profession.hu HR igazgatója szerint tévút, ha a munkáltató bedől a generációkkal kapcsolatos sztereotípiáknak:

Egy álláskereső hozzáállására nagyobb hatással van a személyisége, az otthonról hozott értékei és a korábbi tapasztalatai, mint maga az életkora. Valaki nem csak attól lesz lojális, mert hosszú évekig nem vált munkahelyet, hanem attól, hogy motivált és hasznos tagja a csapatnak. A fiatal generáció tagjai így mutatják meg az elhivatottságukat. Megfordítva pedig a teljesítményt sem érdemes csak rövidtávon mérni, az idősebbek a tapasztaltságuk miatt jellemzően hosszútávon képesek tartani a munka elvárt minőségét és erre motiválják a mellettük dolgozó fiatalokat is

– mondta Simon-Göröcs Lili.

Sokkal kevesebbet elégedetleneknek a fiatalok, mint gondolják róluk

Nincs jelentős eltérés a fiatalok és az idősebbek között az első fizetésük megítélésében. A korcsoportok válaszadóinak többsége annyit keresett pályakezdőként, amire számított, ezt követi a „reméltnél kevesebb” válasz mindenkinél. A felelősség kérdésében sincs különbség, a munkavállalók fele szerint túl sok felelősséggel jár a beosztása, függetlenül annak elhelyezkedésétől a ranglétrán.

A Z generáció tagjainak többsége elégedettebb a munkája és a magánélete közötti egyensúllyal, mint az X és Y generáció, többségük pozitívan látja a szakmai jövőjét és közel felük úgy érzi, most is lehetősége van a fejlődésre. Bár nem jelentős az eltérés, de leginkább ők (56%) érzik azt, hogy stresszes a beosztásuk. A korosztály legfiatalabb tagjai még csak 17 évesek, de a válaszadók között nem volt olyan, akinek legalább egy (minimum részmunkaidős) munkahelye ne lett volna korábban.