A Samsung 2038-ig több mint 3300 dolgozó megtartását és 668 milliárd forintnyi bér kifizetését vállalta – cserébe a rekordösszegű állami támogatásért.
Óriási foglalkoztatási válság jöhet Magyarországon: megindult a lavina, a tömeges elbocsátás a kezdet
Miközben a nyilvánosság figyelmét a tömeges leépítések és az ipari gigaprojektek körüli botrányok kötik le, szakértők egy átfogóbb és aggasztóbb folyamatra hívják fel a figyelmet: a magyar iparban zajló munkaerőpiaci átrendeződés már nem csupán átmeneti zavar, hanem a jelenlegi gazdasági modell strukturális válságának jele. Szakértői értékelések szerint a gyárbezárások, csökkenő munkaórák és leépítések mögött nemcsak piaci megtorpanás, hanem a hazai dolgozók védelmét figyelmen kívül hagyó iparpolitikai irány is áll. A CATL és a Dunaferr példája csak a jéghegy csúcsa – a munkaerő-kölcsönzésre és bérletörzítésre épülő rendszer most a rugalmasság árnyoldalait mutatja meg: amikor baj van, először a magyar munkások kerülnek sorra. Szakértők szerint azonnali irányváltásra lenne szükség: transzparens, kiszámítható szabályozásra, a dolgozók valós védelmére és célzott átképzési programokra – enélkül a mostani tendencia akár rendszerszintű foglalkoztatási válsággá is fajulhat.
Gyülekeznek a fekete felhők a magyar ipar egén – az elmúlt hetekben több fronton is aggasztó hírek érkeztek: újabb tömeges leépítési hullám kezdődött a Dunaferrnél, miközben a debreceni CATL akkumulátorgyárban is százával bocsátanak el magyar dolgozókat. A magyar ipar egyik kitörési pontjának szánt szektorban sorra jelennek meg a riasztó hírek: nem csupán gyárakban, de a logisztika, az építőipar és az autóipar egyes alágazataiban is megtorpant a munkaerőigény. A jelenség nemcsak elszigetelt esetek láncolata, hanem egy átfogó átrendeződés része, amelyben a globális cégek gyakran saját stratégiaváltásuk árát a helyi munkaerővel fizettetik meg.
A munkaerőpiac egyre erősebben reagál ezekre a mozgásokra: míg a nyilvánosság figyelmét az elhibázott iparpolitika vagy a külföldi tőke kiszolgáltatottsága köti le, szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a hazai dolgozók pozíciója egyre bizonytalanabb. Több kutató is hangsúlyozza: a magyar gazdaság jelenlegi modellje nem biztosít elegendő védelmet a dolgozók számára, és a „nemzeti iparosítás” szlogenjével ellentétben a valóságban inkább a külső érdekek kiszolgálásáról van szó. A CATL-ügy csak egy a sok közül, de kíméletlensége és méretei miatt szimbolikus jelentőségűvé vált.
Szakértők szerint a most zajló átalakulás világosan megmutatja, hogy a magyar iparpolitikának új irányokra lenne szüksége: nagyobb transzparenciára, kiszámíthatóbb szabályozásra és az itt dolgozó munkaerő tényleges védelmére. Ha ezek elmaradnak, egyre több magyar munkavállaló kerülhet olyan helyzetbe, ahol hirtelen és indoklás nélkül veszíti el állását – akár egy gigaberuházás közepén, amelyet éppen a hazai foglalkoztatás bővítése érdekében támogattak meg közpénzekkel.
A legfrissebb statisztikák alapján a magyar munkaerőpiacon már más mutatók is a nehezebb időszakot jelzik. Két éve nem látott mélypontra süllyedt a foglalkoztatottság Magyarországon. 2024 első negyedévében például a február–április időszakban 32 ezer fővel kevesebben dolgoztak az előző év azonos időszakához képest. A versenyszféra sok ágazatában már nem növekszik a munkaerő-kereslet: jelentősen csökkent az üres álláshelyek száma – a feldolgozóiparban például 46%-kal –, és az elmúlt negyedévek adatai szerint a foglalkoztatottak átlagosan ledolgozott munkaórái is messze az elmúlt évek legalacsonyabb szintjére estek. Ezek a trendek azt mutatják, hogy a hazai gazdaság hosszú ideje tartó stagnálása a munkaerőpiacot is elérte, miközben a cégek már alkalmazkodni kezdenek: egyre több vállalat él tartalékgyártással (munkaórák csökkentése, részmunkaidő, képzés).
Ez leginkább a feldolgozóiparban és az exportorientált ágazatokban érhető tetten, ahol az elmúlt egy évben közel 30 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma.
Szakértői perspektívák a munkaerőpiac változásairól
Egy-egy gyárspecifikus leépítés mellett a szakértők szerint általánosságban is nehéz helyzetbe kerülhetnek a gyári munkavállalók. „A munkaerőtartalékolás – vagyis a megrendelés-visszaesés ellenére történő foglalkoztatás – rövid távon racionális döntés a vállalatok részéről, hiszen a betanított, tapasztalt munkaerő pótlása idő- és költségigényes” – magyarázta Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum ügyvezetője. Hozzátette azonban, hogy ez a stratégia csak addig fenntartható, amíg a cég pénzügyileg elbírja a csökkenő termelékenységgel járó terheket.
2022 végétől a magyar feldolgozóipar több szegmensében érzékelhető keresletcsökkenés indult meg, amely 2023 első felében vált hangsúlyossá, majd végig kísérte a 2024-es évet is, ami sok esetben időszakos leépítésekhez és költségcsökkentéshez vezetett. A nyitott álláshelyek száma ezt vissza is tükrözte: 2023 első negyedévében még 83 ezer pozíció volt betöltetlen, ez 2024 elsőnegyedévére 65 ezerre csökkent, ez körülbelül 22%-os visszaesés
- tette hozzá Izsó Balázs, a Prohuman operatív igazgatója. Azt is hozzátette, hogy várhatóan "idén már enyhe emelkedés mutat a piac: az első negyedévében a nyitott álláshelyek száma 69 ezerre nőtt. Bár még érzékeny a helyzet, de a korábbi csökkenés megállni látszik."
Amennyiben nincs esély a termelés közeljövőben történő felfutására, a cég kénytelen lesz leépíteni
– jegyezte meg Dénes Rajmund Roland. Hasonlóan látja Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója szerint
amint egy vállalat veszteségessé válik, a tulajdonosok nem fogadják el az eredmények nullázódását, a menedzsment cseréjébe, drasztikus költségcsökkentésbe és végső soron létszámleépítésbe kezdenek.
Mindketten felhívják a figyelmet arra is, hogy a jelenlegi helyzet egyik jellemzője a munkaórák számának csökkenése.
A ledolgozott munkaórák csökkenése mögött többféle jelenség húzódhat meg: részben valódi munkaidő-csökkentés (például rövidített műszakok, állásidő), részben pedig alulfoglalkoztatottság
– mondta Dénes Rajmund Roland. Hozzátette, hogy rejtett munkanélküliség is előfordulhat, amikor a dolgozók formálisan alkalmazásban maradnak, de csak részben vagy egyáltalán nem dolgoznak. Erre hívta fel a figyelmet Izsó Balázs is
a ledolgozott munkaórák csökkenését mindig az adott vállalat termelési volumene, megrendelés állománya, műszakszervezése és az aktuális kapacitáskihasználtság határozza meg. Ilyenkor előfordulhat, hogy kevesebb műszakot ütemeznek, vagy mérséklik a túlórákat, ez egyes esetekben akár alulfoglalkoztatottságként jelenhet meg.
Nógrádi József rámutatott, hogy "az egy-műszakosra visszavett termelés olyan esetekben veszteséges lehet, hogy egy kiépített többműszakos kapacitás tulajdonlása mellett nincs hozzá elegendő termelési volumen." Hangsúlyozta, hogy
ilyenkor pedig nem ésszerű sokáig fenntartani a teljes létszámot, ahogy azt tapasztalták német autógyárak esetében is. Ugyanakkor ha a dolgozók nagy része kölcsönzött munkaerő – vagyis a kockázatot egy kölcsönző vállalat viseli –, akkor az ő feladatuk elhelyezni a fölöslegessé vált munkatársakat más munkára, nem pedig a megbízó cég közvetlen leépítése.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A bérdinamika lassulása szintén a fizikai munkakörökben dolgozók megtartását nehezíti. „A bérdinamika lassulása – különösen az inflációs nyomás mellett – egyre nagyobb kihívást jelent a kékgalléros munkavállalók megtartásában” – hangsúlyozta a szakértő. Elmondta, hogy amíg a nettó keresetek reálértéke csökken, addig a külföldön vagy más szektorokban versenyképesebb ajánlatok miatt sokan elvándorolhatnak. Emellett a fiatalabb generáció egyre inkább olyan munkahelyeket keres, ahol rugalmas, transzparens feltételek és egyértelmű karrierutak vannak.
A mostani adatok és tapasztalataink azonban már nem egy általános visszafogottságot, hanem inkább kiegyensúlyozottabb kapacitáskezelést tükröznek. Mindez összhangban van azzal is, hogy 2025 első negyedévére a nyitott álláshelyek száma 65 ezerről 69 ezerre nőtt, és továbbra is a legtöbb betöltetlen pozíció – közel 13 ezer – a feldolgozóiparban koncentrálódik, ami a szektor munkaerőigényének élénkülésére utal
- konkretizálta Izsó Balázs, a KSH adatai alapján pedig egy ábrát is készítettünk:
A munkavállalók kezdik megérezni, hogy ez az év már más, mint a korábbiak. Nem csak azért, mert elmarad a kétszámjegyű bérnövekedés, hanem azért is, mert látják, hogy nem olyan könnyű az elhelyezkedés. Egy-egy pozícióra többen is jelentkeznek, és már messze nincs kint minden gyárkapun, hogy éppen milyen pozíciókra keresnek munkavállalókat. Az elmúlt tíz év legalacsonyabb számait láthatjuk a versenyszféra nyitott pozícióit vizsgálva - ha a COVID legextrémebb periódusait figyelmen kívül hagyjuk. Nógrádi József szerint a jelenlegi munkaerőpiacon már nem érvényesül egyértelműen a munkavállalók erőpozíciója: ma egy pozícióra többen is jelentkeznek, és a cégek „megfoghatják” a béreket, ha elegendő munkaerő áll rendelkezésre.
A jelenlegi munkanélküliek 19 százaléka korábban a feldolgozóiparban dolgozott
– jegyezte meg, ami azt mutatja, hogy több korábbi gyári dolgozó is átkerült a munkanélküliek közé, miközben az új pozíciókra inkább más területekről igyekeznek embereket vonzani. Ugyanakkor a szakértők egyetértenek abban, hogy az elkövetkező időszakban a gyártócégeknek és a munkaerőpiac egészének is aktív lépéseket kell tennie.
Automatizáció és digitalizáció fokozása mellett fontos a munkavállalók átképzése és belső mobilitásuk elősegítése
– ezt emelte ki Dénes Rajmund Roland. A demográfiai kihívásokra a nyugdíjas munkavállalók bevonása is megoldást jelenthet: például egyes cégek már nyugdíjas szövetkezeti formában alkalmaznak rutinos szakmunkásokat speciális feladatokra, ami jelentős adó- és járulékkedvezményekkel is járhat. Nógrádi József rámutatott, hogy mindezek mellett a képzések szerepe sem csökkenhet: különösen a technológiai alapismeretek és gépkezelői képesítések olyan piacképes tudást adnak, amelyekkel a fizikai dolgozók is könnyebben át tudnak lépni más területekre. De azt is hangsúlyozták a szakértők, hogy
inkább egy átrendeződő, alkalmazkodó munkaerőpiacról beszélhetünk, nem pedig általános visszaesésről. A fizikai munkakörökhöz kapcsolódó szaktudás iránt továbbra is nagy kereslet van, ezért a fókusz most elsősorban a szaktudás megtartásán és célzott újrapozicionálásán van
- húzta alá Izsó Balázs. Hasonlóképpen fontos a munkaerő-kölcsönző cégek bevonása – magyarázta: ezek a szolgáltatók több száz partnerével együtt könnyebben tudják a leépítés előtt álló vagy elbocsátott dolgozókat gyorsan új munkahelyekre juttatni. Ahogy ő fogalmazott: „A HR-szolgáltatóknak nem az a céljuk, hogy a dolgozók ne dolgozzanak, hanem hogy minél hamarabb vissza tudják őket segíteni a foglalkoztatásba.”
A demográfiai trendek és a feldolgozóiparban tapasztalható létszámleépítések egyre sürgetőbbé teszik a gyártócégek számára a hosszú távon is fenntartható munkaerőstratégiák kialakítását. Az automatizáció és digitalizáció terjedése lehetőséget jelent a hatékonyság növelésére, de
nem minden gyártási területen, nem minden technológiai környezetben kínál valós alternatívát ez az irány, különösen rövid távon
– hangsúlyozta Izsó Balázs. Ezért elengedhetetlen, hogy a vállalatok támogassák a célzott átképzéseket és ösztönözzék a munkavállalói mobilitást, valamint – különösen egyes régiókban – nyissanak a harmadik országbeli munkaerő felé is. A munkaerőpiaci sokkok kezelésére irányuló foglalkoztatáspolitikai eszközök közül kiemelkedik a kompetenciaalapú képzések támogatása. Ezek célja, hogy az elbocsátott gyári dolgozók minél gyorsabban újra elhelyezkedjenek, akár más ágazatokban is.
A Prohuman szerint a hatékony megközelítés az, ha a képzések „valós, helyi munkaerőpiaci igényekre épülnek, gyakorlati készségeket fejlesztenek, és közvetlenül összekapcsolódnak konkrét foglalkoztatási lehetőségekkel”. Ezzel megelőzhető a tartós munkanélküliség és biztosítható a dolgozók folyamatos jelenléte a gazdaságban. Végül fontos szerepet kap a munkaerőpiaci intézményrendszer és a vállalatok közötti együttműködés, különösen az oktatási intézmények bevonásával.
-
Legendák a polcokon: vasárnapig akár közel féláron kaphatók a Lidl vásárlók legkedveltebb termékei
A friss vajas croissant és a Milbona kávés tejitalt november 16. vasárnapig jelentős kedvezménnyel lehet megvásárolni.
-
Nyakunkon a Black Friday, egyszer használatos bankkártyával lehet a legbiztonságosabb az online fizetés
A Gránit Bank ügyfélkörének digitális affinitását jelzi, hogy körükben az egyszer használatos kártya (EHK) használata még magasabb, az ügyfelek harmada él ezzel a lehetőséggel.
-
Három bankot is felvásárolt, most már a tőzsdére lépne a magyar közösségi bank
A Pénzcentrum Fáy Zsoltot, a MagNetbank elnökét az elmúlt évek akvizícióiról, a növekedési tervekről, közösségi bankolásról, de a permakultúrális gazdálkodásról is kérdezte.
-
4000 műtétre készülnek: nagy dobás ez a magyar magánkórháztól
A Dr. Rose Magánkórház a meglévő fekvőbetegosztályt 1500 négyzetméterrel, 2 műtővel és 22 betegszobával növelte.
-
HL: Az öngondoskodás nem végrendelet – így adhat valódi védőhálót a családjának (x)
A legtöbben úgy gondolkodnak az öngondoskodásról, mint megtakarításról vagy jól megírt végrendeletről.








