Milliókat kaszálnak ezek a magyar dolgozók: mutatjuk, hol osztogatják az álomfizetéseket

A közép- és felsővezetők toborzására szakosodott Wyser Search Kft. a friss felmérése alapján azt is írja, hogy a vezetők elégedettek a fizetésükkel, miközben kevesebben szeretnének munkahelyet váltani, mint tavaly.

A kutatás szerint mostanra már „csak” a vezetők 67%-a nyitott a váltásra, ami jelentős csökkenés a tavalyi 83%-os rekordhoz képest. Habár ez továbbra is magas váltási hajlandóságot jelent, a trend egyértelműen csökkenő.

Az infláció mérséklődése és a munkahelyváltási hullám lezajlása után azt látjuk, hogy ma már elégedettebbek a vezetők a munkájukkal és a bérükkel. Arra számítunk, hogy a következő időszakban alacsonyabb szinten stabilizálódik a váltási hajlandóság

– mondta el Rónai Dániel, a toborzócég vezetője. Ugyanakkor van egy árnyoldala is annak, hogy csökken a váltási hajlandóság, ez pedig a bizonytalan gazdasági környezet. A válaszadó vezetők 30%-a ugyanis kivár az álláskereséssel addig, amíg jobbra fordulnak a gazdasági kilátások.

Ebben a tekintetben viszont nagyon megosztottak a vezetők. A válaszadók fele számít arra, hogy 2026 érdemi fellendülést hozhat. A legfontosabb kockázatok között említik a jogi és a szabályozási környezet bizonytalanságát, a nehezen tervezhető költségeket, az inflációt, az árfolyamingadozást, illetve a geopolitikai bizonytalanságok gazdasági hatásait. Mindez pedig a vezetők alatt dolgozó csapatokra is hatással van.

Csak minden ötödik vezető mondta azt, hogy az ő csapata stabil, vagyis nagyon sokan tartanak fluktuációtól a következő időszakban

– emelte ki Rónai Dániel. Sokan továbbra is az alacsony béremelésre panaszkodnak, miközben a megnövekedett munkaterhelés is komoly problémát jelent. A vezetők egyharmada szektorspecifikus kihívásokra vezeti vissza a problémákat.

A vezetők 52%-a a hibrid munkavégzést tartja a leghatékonyabbnak, ami vagy két vagy három munkanap irodai jelenlétet jelent egy héten. A válaszadók mindössze 8%-a tette le a voksát a teljes irodai jelenlét mellett, miközben 15% szerint az otthoni munkavégzés a leghatékonyabb, ők nem követelik meg a bejárást. További 21% úgy látja, hogy a vezetőknek érdemes az irodában lenniük, de a csapat otthonról is végezheti a munkát.

Összességében a vezetők 80%-a úgy gondolja, hogy versenyhátrányt okoz, ha súlyosan korlátozzák az otthoni munkavégzést. A jelöltek egyharmadát azonnal elveszíti az a cég, amelyik nem engedélyez valamennyi otthoni munkavégzési lehetőséget. Ugyanabban a pozícióban sokkal magasabb bérigényt jelölnek meg a dolgozók ott, ahol nincs home office, mint ott, ahol engedélyezik az otthoni munkavégzést, illetve szinte kivétel nélkül kérnek vállalati autót is a csomagba

– tette hozzá Rónai Dániel.

A vezetők 43%-a 4-6% közötti béremelést kapott idén, ugyanakkor 17%-uknak ennél kisebb mértékben nőtt a bére. A menedzserek egynegyede azonban 7-9% közötti. Ennél nagyobb, 10% feletti emelést azonban csak 14% tudott elérni. A vezérigazgatók bruttó 2,4-4,5 millió forintot keresnek havonta, attól függően, hogy mekkora cégnél dolgoznak. Ezzel csak az IT-szakemberek tudnak versenyre kelni.

A Chief Information Officerek (CIO) és a Chief Technology Officerek (CTO) bruttója átlépte a bűvös 3 millió forintot. Ennél jóval alacsonyabb a vezérigazgató-helyettesek bére, de az esetükben is 2 millió feletti összegről beszélhetünk. A vezérhelyettesi bérek 2,1-2,4 millió forint között mozognak, amivel versenyre kelnek a pénzügyi igazgatói fizetések. Egy középvállalatnak ugyanis legalább 2,3-2,6 milliót kell kínálnia a pénzügyi igazgatóknak.