Lelépnél az országból? Így lehetsz izlandi állampolgár: hiába a milliós álombérek, erről tudni kell

Izland évek óta vonzza a külföldi munkavállalókat, hiszen a fizetések európai összevetésben is kiemelkedők. A bérek azonban széles skálán mozognak, és erősen függenek a tapasztalattól, a munkakörtől és attól, hogy valaki Reykjavíkban vagy vidéken dolgozik.

Az Izland Csodaországi Mindennapok nevű, magyar nyelvű Facebook-oldal összesítése szerint a legjobban az orvosok keresnek: bruttó havi 3,9-6,5 millió forintnak megfelelő összeget vihetnek haza, de a magánpraxisban dolgozó szakorvosok ennél jóval többet is elérhetnek. A mérnökök jellemzően 2,34-3,9 millió forintot, míg a pedagógusok 1,69-2,34 millió forint közötti összeget kapnak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mi is lemásolhatnánk Európa rezsimennyországát: nevetségesen olcsó az áram, télen is filléres a fűtés

Magyarországon kevés városban oldják meg a lakossági fűtést geotermikus energiával. Megnéztük, hogy megy ez az úttörőnek számító Izlandon.

A kint élő magyarok által üzemeltetett oldal szerint komoly igény mutatkozik a szakképzett munkaerőre is. Az építőipari szakmunkások és a villanyszerelők fizetése 1,56-2,86 millió forint között mozog, a túlórák pedig jelentősen növelhetik a keresetet. A bankszektorban 1,56-2,21 millió forintos fizetések a jellemzők. A vendéglátásban és takarításban dolgozók azonban már jóval kevesebbet vihetnek haza: az alapfizetés 1,04-1,69 millió forint körül alakul, ami Reykjavík magas árszintje mellett a megélhetés minimumát súrolja.

Izland azonban a világ egyik legdrágább országa, így a kiadások is rendkívül magasak. A lakhatás messze a legnagyobb tétel: egy stúdiólakás bérlése Reykjavíkban 470-650 ezer forintba kerül havonta, egy kétszobás lakásért pedig 650-910 ezer forintot kell fizetni. Vidéken alacsonyabbak az árak, ám a kínálat szűkösebb. Az élelmiszerköltségek szintén jelentősek: egy főre a havi bevásárlás a diszkont üzletekben is 155-235 ezer forint között mozog.

A közlekedés sem olcsó: az üzemanyag literje nagyjából 860 forint, a fővárosi havi bérlet ára 21 ezer forint. A rezsi viszont kedvezőbb - egy 85 négyzetméteres lakás havi rezsije 40-65 ezer forintba kerül, ami a geotermikus energiának köszönhető, a meleg víz és a fűtés így olcsó.

Sokan nem is realizálják, mi mennyibe kerül

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a magas izlandi fizetések mögött milyen elképesztően magas megélhetési költségek állnak. A kiköltözők közül többen úgy érkeznek, hogy a hirdetett bérek alapján könnyű anyagi helyzetre számítanak, ám a valóság gyakran gyorsan kijózanítja őket: a lakások ára, a bevásárlás költsége vagy akár a közlekedés jóval drágább, mint amire előzetesen készültek. Emiatt nem ritka, hogy a frissen érkezők pénzügyi nehézségekbe ütköznek, plusz munkát kell vállalniuk, vagy kénytelenek szobatársakkal lakni, hogy meg tudják fizetni a kezdeti hónapokat.

A fenti számokból jól látszik, hogy Izlandon hatalmas különbségek vannak a különböző szakmák megélhetési lehetőségei között. A magasan képzett, kiemelten keresett területek - például az orvosok, mérnökök vagy tapasztalt villanyszerelők - jövedelme bőven fedezi a szigetország kiadásait, így számukra a megélhetés nem jelent különösebb gondot. Ezekben a szakmákban a fizetés és a karrierkilátások is stabilak, ami kényelmes életszínvonalat biztosít még Reykjavík magas áraival együtt is.

A skála másik végén állók azonban, elsősorban a vendéglátásban, takarításban vagy alacsonyabb beosztású adminisztratív munkakörökben dolgozók, jóval nehezebb helyzetben vannak. Bár a bérek nominálisan magasnak tűnhetnek, a lakhatás és az élelmiszerek költségei gyorsan felemésztik a keresetet, így sokaknak csak több műszak vállalásával vagy közös háztartás fenntartásával sikerül egyensúlyban tartani a költségvetést. Számukra Izland elsősorban akkor élhető, ha ketten keresnek, vagy ha sikerül jobb fizetésű munkakörbe kerülniük.

Izlandi munkavállalás magyarként: erről kell tudni

Izlandon külföldiként dolgozni viszonylag egyszerű, de több adminisztratív és gyakorlati feltételnek kell megfelelni. Az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgárai – így a magyarok is – szabadon vállalhatnak munkát, vagyis nincs szükség munkavállalási engedélyre. A kiérkezést követő első 3 hónapban elegendő csak tartózkodni, ám ha valaki hosszabb távra szeretne maradni, akkor regisztráltatnia kell magát az izlandi hatóságoknál, lakcímet kell bejelentenie, és igényelnie kell az úgynevezett kennitalát, azaz a helyi személyi azonosító számot. Enélkül nem lehet munkaszerződést kötni, bankszámlát nyitni vagy akár telefon-előfizetést intézni.

A munkakeresés általában online platformokon zajlik, főként az Alfred.is, az int™jobb oldalak és a nagyobb áruházláncok, szállodák, vendéglátóhelyek saját honlapjai révén. Sok munkaadó számára elegendő az angol nyelvtudás, különösen a turizmusban, vendéglátásban, takarításban, logisztikában és bizonyos fizikai munkákban. A kvalifikált állásoknál – mérnök, egészségügy, oktatás – viszont gyakran szükség van izlandi nyelvtudásra vagy legalább a nyelv tanulásának vállalására. A munkavállalók többsége már a kiérkezés előtt keres állást, de sokan helyben találják meg első pozíciójukat, mivel több szektor folyamatos munkaerőhiánnyal küzd.

Fontos tudni, hogy a munkaszerződések Izlandon szigorúan szabályozottak: a munkaidő, a túlóra, a pótlékok, valamint a juttatások (pl. fizetett szabadság, nyugdíjalap-hozzájárulás) kollektív szerződések alapján működnek. Külföldiként különösen hasznos utánanézni, milyen szakszervezethez tartozik az adott munkakör, mert ezek sok segítséget nyújtanak a jogi és munkaügyi kérdésekben.

Hogy lehetsz izlandi állampolgár?

Izlandi állampolgárságot külföldiként alapvetően három módon lehet szerezni: honosítással, házasság útján vagy különleges méltányosságból. A leggyakoribb a honosítás, amelynek feltételei viszonylag szigorúak. Ennek első lépése, hogy a kérelmező legalább 7 éve folyamatosan Izlandon éljen, jogszerű tartózkodási joggal. Ezt az időt lerövidítheti, ha a kérelmező más skandináv országból érkezik (Dánia, Svédország, Norvégia, Finnország) - számukra mindössze 4 év szükséges -, de magyarok esetében a 7 év az általános szabály. A folytonos tartózkodást igazolni kell, és elvárás a „jó magatartás”, vagyis nem lehet súlyosabb bűncselekmény a kérelmező múltjában.

A nyelvtudás is feltétel: honosításhoz kötelező izlandi nyelvvizsgát tenni, amely bizonyítja, hogy a kérelmező képes az alapvető kommunikációra és megérti a hivatalos ügyintézést. Bár sok külföldi dolgozik angol nyelven, a letelepedés és állampolgárság megszerzése már igényli az izlandi nyelv aktív használatát. Emellett igazolni kell a stabil megélhetést - például munkaviszonnyal vagy vállalkozással - és azt, hogy a kérelmező az elmúlt időszakban nem kapott szociális segélyt.

A másik lehetőség a házasság útján történő állampolgárság, amely valamivel rövidebb időtávot jelent: legalább 3 év házasság izlandi állampolgárral és 5 év izlandi tartózkodás szükséges hozzá. Fontos, hogy a házasság hiteles, valódi együttélésen alapuljon, mert a hatóságok ezt ellenőrizhetik.

Létezik a különleges méltányosságból adható állampolgárság, amelyről az izlandi parlament dönt. Ezt általában olyan esetekben adják meg, amikor a kérelmezőnek erős kötődése van az országhoz, vagy humánus okok indokolják - például hosszan tartó tartózkodás, kulturális, tudományos vagy sportteljesítmény, illetve sajátos élethelyzet.