Nincs mese, a befektetési alap lesz a nyerő!

Tapasztalatok szerint az európai irányvonalhoz igazodva a hazai intézményi befektetők attitűdje is elmozdulni látszik, a korábbi államkötvények által dominált, biztos nyereségre utazó szemléletet kezdi felváltani az átlagot meghaladó hozamra törekvő aktív befektetői magatartás.

Hazánkban a legnagyobb kezelt vagyon az önkéntes és magánnyugdíj-pénztárak, valamint a biztosítók portfoliójában található. Ezek tekintetében ki kell emelni, hogy a '90-es évek közepe óta a portfoliókon belül átlagosan 20-25%-kal csökkent nemzetközi szinten a pénzpiaci és kötvény típusú befektetések részesedése, ugyanakkor a befektetési alapok súlya nemzetközi átlagban több mint duplázódott.

Az alapok előretörését költséghatékonysági, méretgazdaságossági szempontok indokolják, erre világít rá a belga példa, ott ugyani a kis méretű nyugdíjpénztárak számára ez a befektetési instrumentum lehet a leghatékonyabb megoldás. (Belgiumban 2005 végén a nyugdíjpénztári portfoliók 78%-át tették ki a befektetési alapok, míg az eurózóna átlaga 56%-os volt ekkor.) Ha a méretgazdaságossági szempontokat vesszük alapul, könnyen beláthatjuk, hogy a magyarországi 7%-os részarányról bőven van még hova fejlődni - hangsúlyozta Zobor Zsuzsanna.

A jelenlegi hazai szint a nyugat-európai piacok 1995-ös szintjét sem éri el, de a közelmúltban végre megmozdult valami és a fejlődésnek a piac jelenlegi stádiumában egyelőre nem szabhatnak gátat a törvényi megkötések sem.

Horváth István kiemelte, hogy a K&H tapasztalatai is egybevágnak a felvázolt trendekkel, ügyfeleik ugyanis egyre inkább felismerik a befektetési alapok előnyeit, így 2007. március végére az általuk kezelt intézményi vagyon megközelítette a 100 milliárd forintot.

Zobor Zsuzsanna kitért arra is, hogy a pénztárak az éves teljesítményüket szeretnék maximalizálni a vagyonkezelők megbízásával, a vagyonkezelők viszont ilyen rövidtávú célok szem előtt tartásával nem vállalhatnak komoly aktív döntéseket a referencia indexhez képest, holott hosszabb távon ez a stratégia sokkal célravezetőbb lehetne. Az új pénztári tagok az esetek többségében az előző évi pénztári hozamok alapján választanak pénztárat, holott helyesebb lenne hosszabb periódust alapul véve mérlegelniük, a kockázatosabb eszközök ugyanis hosszabb távon tudják a tőlük elvárt többlethozamot biztosabban megtermelni.

A választható portfoliók rendszerében az eszközallokációs döntés átkerül a pénztári tagokhoz, a vagyonkezelő "csak" a konkrét értékpapírok kiválasztását végzi majd - mondta el Zobor Zsuzsanna.

A pénztárak korábban úgy gondolták, hogyha versenyeztetik a vagyonkezelőket, akkor jobb teljesítményre sarkallhatják őket. A pénztárok növekedésével párhuzamosan sok szereplő már nem egy, hanem több vagyonkezelőt bízott meg és mindegyik számára ugyanazt a befektetési politikát határozták meg, hogy a megbízottak versenyezzenek egymással. A valóság ezzel ellentétben az, hogy mindenki kockázatot akart csökkenteni, így passzívan másolták az indexeket.

A jövőben a pénztárak több vagyonkezelővel dolgozhatnak, de nem ugyanazt a megbízást adják számukra, hanem mindegyik megbízott szakosodik majd a legjobb területére. A K&H esetében ez a két fókuszterület a befektetési alapok portfoliókba illesztése, speciális részpiacok lefedésével, illetve a magyar részvény típusú portfoliók kiemelkedő hozama. (Az alapkezelő magyar részvényportfoliójának hozama 5 év alatt 13,45%-kal haladta meg a referenciaindexet.)

A befektetések terén a jövő egyik markáns trendje a társadalmilag felelős befektetések megjelenése lesz Horváth István szerint. Ezen a területen a befektetési döntéseknél a vállalat nyereségessége mellett a társadalmi felelősségvállalást is mérlegelik. Szem előtt tartják emellett a felelős vállalatirányítást és az üzleti etikát is. Ezen a területen a KBC úttörőnek számít Európában, a K&H pedig születésnapi termékként szeretné ezt az újdonságot bemutatni a hazai piacon.