Nyugdíjreform Cipruson! Leleményes ötletek...

Velünk csatlakozott az Európa Unióhoz, idén januártól pedig bevezette az eurót is. Ciprus szigetét az ENSZ által felügyelt demarkációs vonal szeli ketté, melyen 30 éven keresztül gyakorlatilag nem lehetett átkelni, de az uniós csatlakozás hatására megnyitottak néhány átkelőt. Emberek tízezrei számára nyílt meg a lehetőség, hogy átlépjék a határt és felkeressék a túloldalon élő rokonaikat, barátaikat.

A ciprusi gazdaság két fő ágazata az idegenforgalom és az off-shore vállalati tevékenység. Évente 2 - 2,5 millió külföldi nyaral a szigeten (a déli országrész lakossága ehhez képest mindössze 730 ezer fő). Az államnak a bejegyzett 47 ezer off-shore termelő és kereskedelmi vállalatból származó devizabevétele eléri az összes hazai termelésű áruexport értékét. Az EU-csatlakozás folyamatában az off-shore cégek adóterhei fokozatosan a kétszeresére nőttek (5-ről 10 százalékra), de ez európai összehasonlításban még mindig kedvezőnek számít. A hazai cégek ugyanennyit fizetnek az államnak társasági adó címén.

Az egy főre jutó GDP jelentősen eltér az ország két részében, 2004-ben északon 7 135 dollár, amíg a Ciprusi Köztársaságban 20 300 dollárt regisztráltak, ami a mediterrán térségben az egyik legmagasabb.

A jövedelemkülönbségek és a nyugati országokra jellemző problémák viszont az itteni gazdaságra is rányomják a bélyegüket. Az ország kormánya most a nyugdíjrendszer átalakításának feladata előtt áll, ha nem szeretnék megvárni a rendszer további romlását és a nyugdíjasok elégedetlenségét az egyre csökkenő összegű nyugdíjak miatt.

Változások szükségesek

Cipruson szinte ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, mint az összes többi öregedő népességű országban. Szakértők szerint is komoly és mihamarabbi lépésekre van szükség. Az unió miatt az országra nehezedő nyomás a gazdaság terén, valamint a demográfiai folyamatok is szinte azonnali lépéseket igényelnek, aminek keretein belül a nyugdíjrendszer teljes átalakítására is szükség van.

Bár ezen rendszer keretein belül a nyugdíj előtt álló dolgozóknak lehetősége van arra, hogy tovább folytassák a munkát a korhatár elérése után, ezzel próbálva növelni a nyugdíjas évek alatt kapott összeget. Az idősödők foglalkoztatási rátája 2004-ben Cipruson kiemelkedő volt, 49,9 százalék, miközben az uniós átlag mindössze 41 százalék.

Nagy tervek

Jelenleg a szigetország 5 nyugdíjreform tervezetet fontolgat, amelyek mindegyike elég összetett, így bármelyik megvalósulása esetén további reformokra lehet számítani, de szó van több ötlet egyidejű bevezetéséről is. Az öt tervezet a következőket tartalmazza:

1. A nyugdíjkorhatárt folyamatosan emelnék a becsült születéskor várható élettartam fényében, ezzel próbálva igazodni a változó demográfiai és egészségügyi körülményekhez. Ez egyelőre a tervek szerint 2013-ban és 2018-ban jelentene 1-1 év korhatár emelést. Ezek után 2028-tól minden 10 évben 1 év növelésről lenne szó, ameddig az összes emelés a mai korhatártól számított plusz 10 évet el nem éri.

2. Következő ötletként a reformok fokozatosan csökkentenék a közalkalmazottaknak a nyugdíjba vonuláskor adott juttatás összegét, 28 havi fizetésről 20 havira 2013-ban, és 20-ról 12 havira 2018-ban.

3. Részleges indexálásról is lehet szó, aminek keretein belül az összes nyugdíjjellegű juttatást 2013-as szintűre emelnék a pénzromlást figyelembe véve. A reform azért lenne részleges, mert versenyszférából nyugdíjba ment dolgozók esetében már ez már megtörtént.

4. Negyedik lehetőségként a teljes indexálás is bekerült a sorba, de ez már a bérekre vonatkozóan. Ennek keretein belül nem a nyugdíj jellegű juttatásokat igazítanák ki az inflációval 2013-as szintre, hanem az eddig kapott béreket, majd ez alapján számítanák ki a nyugdíj összegét, de emellett lenne egy kis kiigazítás is, hogy az új módszer szerint kalkulált nyugdíjak nagyjából egy szinten legyenek a régi rendszerbelivel.

5. Ötödik esetként szintén az eddig kapott jövedelmeket hoznák a mostani bérek szintjére és ebből kalkulálnák ki a nyugdíj összegét, viszont ebben az esetben nincs szó kiigazításról, ami az előző lehetőséghez képest általánosságban alacsonyabb nyugdíjszintet jelentene az időseknek.

Az elsődleges hírek szerint a ciprusiak mindenképpen számíthatnak a nyugdíjkorhatár emelésére. Jelenleg hivatalosan 65 év a nyugdíjkorhatár, viszont a dolgozók nagy része meghatározott idejű munkaviszony után már 63 évesen elmehet nyugdíjba, a közalkalmazottak pedig már 57 évesen megtehetik ezt. A tervek szerint arra mindenképp számítani kell, hogy a dolgozók 65 éves koruk előtt nem mehetnek majd öregségi nyugdíjba.

A hatástanulmányok szerint a nyugdíjreform a gazdaság fejlesztését is elősegíthetné. A nyugdíjkorhatár emelésével ugyanis a nyugdíjrendszerre fordított összegek lényegesen lecsökkennek hosszú távon. Az így megspórolt összegeket pedig más területekre tudná fordítani az állam.