1 °C Budapest

Mire költjük a pénzünket? Jut belőle ételre is?

Pénzcentrum
2008. június 26. 12:00

Az elmúlt harminc évben a jövedelmekhez képest az élelmiszerárak csökkenését figyelhettük meg. A gazdagabb országokban a háztartási kiadások töredékét, 10-20 százalékát tette ki az élelmiszerekre történő költés, éppen ezért a legtöbben megengedhették maguknak, hogy étterembe járjanak, egészségesebb és egyben drágább alapanyagokat válasszanak, de az üzletekben kapható készételek iránt is megnőtt a kereslet, és számos élelmiszeren kívüli termékre is jutott fizetőképes kereslet. Vajon hogyan változik ez az egyre növekvő élelmiszerárak hatására? Kincsnek számít majd a kenyér? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ a Deloitte legújabb tanulmánya is.

2005-ben kezdődött el az a mai napig is tartó élelmiszer drágulás, amilyet utoljára a 70-es évek elején tapasztalhattunk. A 2000. évi árszinthez képest mintegy megduplázódott a rizs ára, míg a gabonáé megháromszorozódott. A legnagyobb mértékű áremelkedés ez idáig 2007-ben volt, amikor is a FAO globális élelmiszer-indexe 40 százalékkal emelkedett a 2006-os 9 százalékhoz képest.


Mi húzódik meg az élelmiszerdrágulás mögött?

Az egyik legkézenfekvőbb indok, amihez nem kell bonyolult gazdasági találgatásokba bocsátkozni, a fogyasztói kereslet növekedése. Az elmúlt húsz évben, de különösen ebben az évezredben a globális gazdaság növekedése jelentősnek mondható, melynek legfontosabb motorja a kínai gazdaság gyors fejlődése volt.


Ahogy a táblázatból is kiderül, 1990-2005 között, az életszínvonal emelkedése nyomán a kínai lakosság húsfogyasztása több mint duplájára nőtt, miközben zöldség-gyümölcsből is jóval többet fogyasztanak manapság. Bár gabonafélékből közvetlenül nem fogyasztanak többet, mint korábban, azonban a megnövekedett húsfogyasztás miatt ezekből is jóval többet kell termelni, hiszen az állatok etetéséhez is jelentős mennyiségre van szükség.

A másik kiemelt tényező a drágulás mögött a gabonafélék ipari hasznosításának előretörése, amely 2000 óta - a tanulmány szerint - 25 százalékkal emelkedett. Egyedül az USA etanol előállításhoz használt kukorica mennyisége ötszörösére nőtt 6 év alatt, ami jelentősen növelte a kukorica árát, ugyanakkor azáltal, hogy más gabonafélék helyett kukoricatermelésre tértek át, a szűkülő kínált miatt a többi gabona ára is emelkedett.

Ez tehát már a harmadik okot is előrevetíti, vagyis az élelmiszer előállításra használt földterületek csökkenését. De a termelés hatékonyságában is problémák rejlenek, Kínában például a mezőgazdasági területek ipari hasznosítása esetén nem kapnak kielégítő kompenzációt a földművelők, így aztán nem is éreznek ösztönzést azok fejlesztésére.

Természetesen a sokat emlegetett globális felmelegedés és klímaváltozás is okolható az élelmiszerek drágulásáért. Ausztráliában a szárazság miatt tavaly például felére csökkent a betakarított búza mennyisége egy átlagos évi termeléshez képest. De az Észak-Európában jellemző árvizek és a déli országokban gyakori szárazság sem tesz jót a terményeknek.

Az olaj drágulása mindeközben rekord magasságokba tör, megemelve az előállítási és szállítási költségeket. A '73-as olajválság szintén hasonló helyzetet teremtett, jelentősen megemelve az élelmiszerek árát, igaz később az olajárak "normalizálódásával" az inflációval korrigált élelmiszerárak is csökkenni tudtak. Az termelési és szállítási költségek növekedésén túl a műtrágyák árát is növeli a fekete arany árának emelkedése, ami hosszú távon akár a termelési hatékonyság csökkenéséhez is vezethet.

JÓL JÖNNE 10 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 10 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 210 218 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 9,97%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank (THM 10,22%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Ha a dráguló élelmiszerek hatásait nézzük, sajnos azt kell mondani, hogy ez a probléma is leginkább a szegény országokat sújtja, ahol a hatóságok egyre kevésbé tudják finanszírozni az élelmiszertámogatást. De több olyan hír is napvilágot látott az utóbbi hetekben, melyek szinte pánikhangulatról adtak számot világszerte üzleteket elözönlő felvásárlási hullámok miatt.

A sok rossz mellett azonban van valami jó is, hisz a drágább élelmiszerek miatt talán csökken az emberek kalória-bevitele is, ami indokolatlanul magas a mai, jórész ülőmunkát végző társadalmakban. Egy mai átlagos ember ugyanis hozzávetőleg ugyanannyi kalóriát fogyaszt, mint 200 évvel korábbi felmenői, akik azonban jóval megerőltetőbb fizikai munkát végeztek.

Természetesen hosszú távon a termelők, illetve kereskedők stratégiáját is befolyásolja a magas élelmiszer ár, már csak a fogyasztók átalakuló szokásai miatt is. A dráguló élelmiszerek mellett ugyanis egyéb társadalomformáló tényezők is hatnak a fogyasztókra. Az egyre rövidülő szabadidő miatt hajlandóak vagyunk megfizetni a gyorsan elkészülő ételeket, de egészségtudatosabbak is lettünk, sőt azt is megválogatjuk, hogy az élelmiszert előállító, forgalmazó cég mennyire környezettudatos, felelősségteljes munkájában. A Deloitte egyik nemzetközi felmérése alapján a vásárlókat leginkább a kényelmi szempontok, valamint a premizálás befolyásolják élelmiszervásárlásról szóló döntéseikkor.

Hogy az élelmiszerárak emelkedése hosszútávon is folytatódik-e, vagy ez csak egy átmeneti jelenség, kérdéses még szakértők számára is. Amennyiben a kínálatban növekedés áll be, például azáltal, hogy az USA megszünteti az etanol gyártás támogatását, és ismét élelmiszer előállításra használnák a földeket, csökkenhetne az ár is. Ez tehát politikai döntés kérdése, azonban számos árfelhajtó tényező, mint a klímaváltozás, vagy a fejlődő piacok növekvő szükséglete már nehezebben oldható fel.

PC BLOGGER & PODCASTER
MEDIA1  |  2026. január 23. 16:55
A Media1.hu értesülései szerint egy budapesti végrehajtói iroda a napokban lefoglalta a luxemburgi C...
Bankmonitor  |  2026. január 23. 12:24
Az MNB adatai alapján a személyi kölcsön igényléseknek már a 45 százaléka az online térben zajlik. Í...
Holdblog  |  2026. január 23. 12:00
Móricz Danival fejtjük meg, hogy érdemes lenne-e eladni Grönlandod Trumpnak. Jó szórakozást! Milyen...
ChikansPlanet  |  2026. január 23. 08:00
Lassan nincs olyan területe az életnek, ahol ne kerülne szóba a mesterséges intelligencia (AI) haszn...
NAPTÁR
Tovább
2026. január 24. szombat
Timót
4. hét
KONFERENCIA
Tovább
Agrárium 2026
Tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozásának
Green Transition & ESG 2026
Bemutatjuk a legjobb, a nettó zéró kibocsátást elősegítő fenntarthatósági megoldásokat
Retail Day 2026
A magyar (kis)kereskedelem jelene és jövője
Digital Compliance 2026
Adat és MI: minden napra egy változás?
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2026. január 24. 08:32