Visszatérnek a 15 %-os betéti kamatok?

Barcza György, a K&H vezető elemzője szerint erre a lépésre nem lenne feltétlenül szükség akkor, ha a magyar jegybank is annyira hiteles lenne, mint például a csehországi. Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar infláció évek óta nagyobb a térség más országainál, ami részben az MNB "puhaságával" magyarázható. A gyenge antiinflációs elkötelezettség persze nem független a folyamatos kormányzati nyomástól. Másutt szükség esetén a helyi jegybank annyira magasan tartotta a kamatszintet, ami önmagában is recesszióba sodorta az országot, és ebbe bele is bukott a kormány. Barcza szerint hiba volt, hogy az előző kamatdöntő ülésen a kormány által kinevezett tagok ellenállása miatt meghiúsult a kamatemelés.

Az áfa inflációnövelő hatását hangsúlyozta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere is. Szerinte azonban arra is figyelni kell, hogy normális esetben egy ilyen lépés egy év után "kiárazódik". Gondot az jelent, ha az adóemelés beépül a várakozásokba. A várakozásokra a legjobban a bérek alakulásából lehet következtetni, ez pedig erős visszafogottságot mutat. Bebesy szerint a pénzromlás ütemét középtávon két ellentétes hatás eredője határozhatja meg. Stabilizálódni látszik ugyanis a gyenge forint, ami januárban és februárban az import miatt megdobta az árakat. Ugyanakkor a recesszió miatti fölös kapacitások, a munkanélküliség növekedése gátat szab az áremelésnek. Ennek hatása jól látszott márciusban, de az elemző úgy véli, ez a játszma még nem fejeződött be.

A mostani bejelentés rossz hír lehet a rövid lejáratú kötvénypiacnak, emelés esetén viszont a bankokba könnyen visszatérhetnek a régen nem látott 15 % körüli akciós betéti kamatok.