Hozzánk járnak a bankkártyacsalók?

Míg 2007-ben ugrásszerűen nőtt a magyar bankok által kibocsátott bankkártyákkal elkövetett visszaélésekből eredő kár, tavaly jelentősen lassult a növekedés. A csalás módozatai változatlanok: lopott, elvesztett vagy hamisított kártyával, e-mail, telefon és internet révén csapolják illetéktelenek a bankszámlákat - írta a Népszabadság.

A csalások fele a hamisított, negyede az ellopott kártyákhoz kapcsolódik. A visszaélésből eredő veszteség minden esetben a kibocsátó bank, a kártyabirtokos és a kártyát elfogadó kereskedő, illetve utóbbi bankja között oszlik meg.

A hazai bankok közül az év végéig mindössze kettő kezdte el kártyáinak biztonsági (EMV) chippel történő ellátását, ami a hamisítások kivédésének jelenleg leghatékonyabbnak tartott eszköze. Az euróövezet országai 2011-ig kaptak haladékot a fizetési forgalomban lévő valamennyi bankkártya biztonsági chippel való felszerelésére. Addig a mágnescsíkos és a chipes kártyák párhuzamosan használhatók, s a széles körű elfogadás érdekében az utóbbiakon is van mágnescsík: ez pedig azt jelenti, hogy ezeket is lehet hamisítani.

Idehaza már kevés chipolvasó nélküli POS-terminál van az üzletekben és a szolgáltatóknál, de az ATM-automaták tekintetében rosszabb a helyzet - lévén a bankjegykiadó automaták drágák, és sokkal ritkábban cserélik azokat, mint az üzletekben található terminálokat. Június végén az ATM-berendezések 77 százaléka volt képes EMV chipkártyák elfogadására is.

Nálunk az említett 2011-es dátum csak jelképes, mivel Magyarország nem tagja az eurózónának. A nemzetközi kártyatársaságok persze vélhetően magyar tagbankjaiktól is elvárják a biztonságosabb technika alkalmazását, de kötelezni nem tudják a pénzintézeteket, amelyek minden rendszer megvétele előtt ellenőrzik azok megtérülését. Magyarországon a chippel ellátott kártyák aránya tavaly év végén 30 százalék volt, és jelenleg is csak 31, míg az uniós átlag 67 százalék.

Az előrejelzések szerint a hamisított kártyák használata földrajzilag átcsoportosul a biztonságosabb kártyákat még nem, vagy nem száz százalékban alkalmazó országokba. A chipes kártyák terjedésével ugyanakkor a visszaélések eltolódnak azon tranzakciótípusok felé, amelyek a kártya fizikai jelenléte nélkül történnek - az internetes vagy a telefonos vásárlásokra. Nem csoda, hogy az ilyen visszaélések miatt bekövetkezett kárérték egy év alatt 37 százalékkal nőtt. Ezek visszaszorítására a kártyatársaságok új fejlesztésekkel álltak elő. Ezek egy részét az internetes elfogadásban érdekelt valamennyi hazai bank biztosítja a kereskedők részére, ám a kártyabirtokos ügyfelek számára ezen szolgáltatások egyelőre nem elérhetők.