Csóróbbak vagyunk, mint öt éve!

A GfK Custom Research Worldwide és a Wall Street Journal idén tavasszal ismételten felmérte az európai, valamint az amerikai háztartások vagyoni helyzetét, a leggyakrabban preferált befektetési formák jelenlegi és jövőben várható pozícióját, valamint azt is, hogyan alakulnak a lakosság megtakarításokra vonatkozó várakozásai. A Befektetési Barométer tanulmány elkészítésére 2010. márciusában került sor, amikor is 11 ország több, mint 11 ezer lakosát - köztük 1001 magyart - kérdeztek meg.

Az idei első negyedévben a GfK különféle felmérései szerint nem csak a lakosság vásárlási hajlandóságin indexe csökkent, de ezzel összefüggésben a háztartások fogyasztása is, ami különös pesszimizmusra utal, főleg ha tudjuk, hogy 2009-ben is 7 százalékkal esett vissza a fogyasztás.

Ha valaki ebből arra következtetne, hogy ez a megtakarítási hajlandóság emelkedését is jelenti, téved: a magyarok 74 százaléka ugyanis idén márciusban is azt vallotta, hogy egyáltalán nincs megtakarítása. Ugyanez az arány tavaly még csak 72 százalékos volt.

A kontinens nyugati felén némileg kedvezőbb a lakosság vagyoni helyzete, ott mindössze 27 százalékuk nem rendelkezik megtakarítással, míg az Egyesült Államokban a döntő többségnek van vagyona. Közép-Európában egyébként a magyarok és a lengyelek állnak a legrosszabbul ebből a szempontból.

Nyugat-Európával össze sem hasonlítható a vagyonunk!

Nyugat-Európa és régiónk vagyoni helyzete közötti szakadékot jól jellemzi, hogy már a kérdőív során is teljesen más skálát használtak a helyzet felmérésére. Míg nyugaton 25 ezer euró az alsó korlát, ami alatt már nem részletezik, hogy mennyi vagyonnal rendelkezik a lakosság, addig szűkebb régiónkban ugyanez 5 ezer euró.

Az európaiak 49 százalékának 25 eurónál kevesebb a vagyona - ingatlanok nélkül - , 9 százalékuk rendelkezik 25-50 ezer euró közötti vagyonnal, 4 százalékuknak pedig az 50 ezer eurót is meghaladja.

Ezzel szemben régiónkban a háztartások 27 százaléka nyilatkozott 5 ezer euró alatti magánvagyonról, ami hazánkban még kevesebb, 17 százalékos (2009-ben még 23 százalék volt). A magyarok 7 százalékának 5-15 ezer euró közötti megtakarítása van, 1 százalékuk 15-25 ezer euró közötti vagyonnal bír, és mindössze 1 százaléknak van 25 ezer euró feletti magánvagyona (szemben tehát a nyugat-európai 13 százalékos aránnyal).

Mibe fektetjük azt a keveset?

A magyarok közismertek kockázatkerülők a pénzügyi eszközöket illetően. Míg az USA-ban a lakosság harmada részvénnyel is rendelkezik, addig a magyaroknak csak öt százalékára igaz. Ez az arány évek óta 3-5 százalék között mozog. Honfitársaink 62 százaléka kevésbé kockázatos bankbetétben tartja a pénzét, életbiztosítása csak 25 százaléknak van, nyugdíjalapban pedig 12 százalék tartja pénzét.

Mibe tennénk 25 ezer eurót?

A felmérés során azt is megkérdezték a lakosságtól, hogy mibe fektetné pénzét, ha rendelkezésére állna 25 ezer euró - ugyanez az kérdés Nyugat-Európában 50 ezer euróról szólt.

A válaszokból az derült ki, hogy idén különösen nagy a bizonytalanság a különféle befektetési formákat illetően. Tízből négy magyar egyáltalán nem tudná, hogy mibe fektetne ekkora összeget. A bizonytalanok aránya tavaly még csak 33 százalékos volt, 2007-ben pedig 27 százalék.

Akik válaszolni tudtak a kérdésre, egybehangzóan a bankbetétet részesítenék előnyben (25%), 4 százalék venne részvényt, 14 százalék pedig egyéb befektetési formát választana.

Mit várunk a jövőtől?

Az elkövetkező 12 hónapra vonatkozó várakozások alapján némileg csökkent a magyarok pesszimizmusa: míg tavaly a válaszadók 82 százaléka gondolta úgy, hogy valamivel kevesebbet tud majd félretenni, addig idén már csak 49 százalék. Mindössze 7 százalékunk bízik abban, hogy az elkövetkező egy évben többet tud majd megtakarítani.

A többi vizsgált térségben is enyhült a borúlátás, bár közel sem annyira, mint nálunk - összegezte a változásokat Kozák Ákos. Ez összhangban lehet az itthoni választásokba vetett bizalommal is.