Ez csak néhány országgal történhet meg 2026-ban: Magyarország is a rövid listán van, de az iráni háború mindent felülírhat

Az élelmiszerárak változása továbbra is komoly terhet jelent a háztartásoknak világszerte. És bár 2026-ban globálisan mérséklődhet az infláció, a kép rendkívül egyenetlen, hiszen egyes országokban továbbra is két számjegyű drágulás várható, míg máshol alig változnak az árak.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) friss előrejelzése szerint 2026-ban 160 országban jelentős különbségek alakulhatnak ki az élelmiszer-inflációban. Becslések szerint a globális átlagos élelmiszerár-emelkedés 3,2 százalék körül alakulhat, de egyes gazdaságokban ennél jóval erősebb drágulásra kell számítani.

Itt drágulhat a legjobban az élelmiszer

A lista élén Irán áll, ahol az élelmiszerárak várhatóan 55,9 százalékkal emelkednek éves alapon. Az országban az elmúlt években is rendkívül magas infláció sújtotta a háztartásokat, amit a valuta gyengülése és a gazdasági instabilitás tovább erősített.

A rangsor élmezőnyében egyébként több szubszaharai afrikai gazdaság is szerepel. Nigériában 17,1 százalékos, Angolában 14,8 százalékos, Zambiában 10,8 százalékos, Etiópiában pedig 10,1 százalékos élelmiszer-inflációt vetítenek előre. Ezekben az országokban a drágulást elsősorban az importfüggőség, az árfolyam-ingadozás és az ellátási zavarok hajtják.

Óriási regionális különbségek rajzolódnak ki

Az adatokból látszik az is, hogy a régiók között is jelentős eltérések várhatók. A Közel-Kelet és Észak-Afrika kiemelkedik a mezőnyből, ahol az élelmiszer-infláció átlagosan közel háromszorosa lehet a globális átlagnak.

Észak-Amerika ezzel szemben a középmezőnyben helyezkedik el: az élelmiszerárak átlagosan 4,3 százalékkal emelkedhetnek. Az Egyesült Államokban 2,7 százalékos drágulást várnak, míg Kanadában ennél jóval gyorsabb ütemű áremelkedésre számítanak.

A legmérsékeltebb árnövekedést az ázsiai és csendes-óceáni térség több országában prognosztizálják, ahol a stabilabb devizák és az erősebb mezőgazdasági kínálat tompíthatja az inflációs nyomást. Érdekes helyzetben lehet azonban Magyarország.

Ahogy látjuk, az ENSZ előrejelzése szerint az elmúlt évek brutális inflációs válsága után, Magyarországon 2026-ban csökkenhet az élelmiszerek ára. Ezzel pedig Magyarország abszolút a top áresők sorába kerülne, hiszen a 160 országból mindössze 7 országban lenne a miénknél nagyobb ármérséklődés. 

Mi okozhatja a hazai élelmiszerár-csökkenést?

Adódik a kérdés, hogyha 2026-ban élelmiszerár terén tényleg a csökkenők elitklubjába kerülünk, az hogyan sikerülhet ilyen viszontagságos évek után:

A hazai előrejelzések alapvetően abból indulnak ki, hogy a bázishatás érvényesül az élelmiszer-kereskedelemben. A 2025 év elején tapasztalt, váratlanul magas szintű infláció - azon belül pedig az általános drágulást meghaladó mértékű élelmiszerár-emelkedés - után a bázishatás miatt idén már csak mérsékelt emelkedés várható

- mondta el a Pénzcentrumnak Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője. A szakértő hozzátette, ezt erősíti az is, hogy a makacsul fennmaradó árrésstop továbbra sem engedi emelkedni az árakat a kereskedelem szintjén, igaz, a beszállító ettől még árat emelhet, ami tovább gyűrűzik a késztermék árába is. Ez azonban például a sertéshús és a tejtermékek esetében sem valószínű, hiszen mindkét termékpályán igazi árválság alakult ki az elmúlt hónapokban, ahol meredeken estek a felvásárlási árak - ez pedig olcsóbb beszerzést jelent a feldolgozóknak is.

Braunmüller Lajos kiemelte azt is, hogy az iráni háború és az ezzel összefüggésben álló forintgyengülés azért még árnyalhatja a 2026-os képet. 

A háború - különösen, ha elhúzódik - növelheti az üzemanyag-árakat, amelyek mind az agrártermelést, mind az élelmiszer-feldolgozást megdrágítja, nőhetnek a logisztikai költségek is. A gáz árának emelkedésével drágulhat a műtrágya is, mint fontos termelési tényező

- figyelmeztet a szakértő. Ezen felül a közel-keleti konfliktus jelentősen megnehezíti, így megdrágítja a nemzetközi kereskedelmet is, ami természetesen az agrártermékek forgalmára is vonatkozik. A háború gyors lezárása esetén ezek a hatások gyorsan megszűnhetnek, de ha a konfliktus hosszú hetekig, esetleg hónapokig tart, valamint eszkalálódik,

az okozhat még a hazai élelmiszerárakban is kellemetlen meglepetést. 

A globális átlag csalóka lehet

Bár világszinten az élelmiszer-infláció várhatóan egy számjegyű marad 2026-ban, a regionális különbségek azt mutatják, hogy a háztartások terhei nagyon eltérően alakulhatnak.

A magas inflációval küzdő országokban a bevásárlás továbbra is az egyik legnagyobb gazdasági nyomást jelentheti a családok számára a következő évben is.

Egyre több akció csak hűségkártyával érhető el

Az elmúlt években látványos fordulat történt a kereskedelemben. Az inflációs időszak után a vásárlók árérzékenyebbek lettek, a boltok pedig egyre inkább a hűségprogramokon keresztül célozzák meg őket. Ma már sok üzletben a legnagyobb kedvezmények kizárólag hűségkártyával aktiválhatók, sőt egyes akciók csak applikáción keresztül érhetők el. Úgyhogy itt az idő, hogy elmond, Te mit gondolsz a hűségkártya programokról.