Nem értünk a pénzhez - nem is tudunk spórolni

A magyar lakosság nem ért a pénzhez - röviden így összegezhető az OECD és a Magyar Nemzeti Bank által végzett, a magyar pénzügyi kultúra fejlettségét firtató felmérés eredménye. Különösen elgondolkodtató ez a megállapítás akkor, amikor nő a munkanélküliség és sok család nem vagy csak nehezen tudja törleszteni korábban felvett hiteleit. A jelek szerint a gazdasági-pénzügyi válság ugyan ráirányította a figyelmet a pénzügyi ismeretek fontosságára, a magyarok továbbra sem értenek és nem is érdeklődnek az ilyen témák iránt.

Sajnálatos módon a jegybanki felmérésben megkérdezettek 36 százaléka nem érdeklődik a pénzügyi világ hírei iránt és 14 százalékuk soha nem is tájékozódik ilyen témákban. Különösen meglepőek ezek a számok annak ismeretében, hogy az emberek 47 százaléka azért fontosnak tartja a pénzügyi termékek és szolgáltatások ismeretét.

Pedig a pénzügyi alapismeretekre nagy szüksége lenne a lakosságnak. 36 százalék mondta ugyanis azt, hogy az elmúlt 12 hónapban többet költött, mint amennyit megkeresett. Ennek ellenére a megkérdezettek 52 százaléka jelezte, hogy semmiféle megtakarítással nem rendelkezik, munkahelye elvesztése esetén pedig 63 százalékuk nem tudná átvészelni az új jövedelemforrás megtalálásához átlagosan szükséges 3-6 hónapot. Akinek van tartaléka, az sem a legjobb helyen fialtatja a pénzét, mert felük a lakossági folyószámlán 9 százalékuk pedig a párnacihában parkoltatja spórolt pénzét.

Mindezek alapján egyátalán nem meglepő, hogy a különféle pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat a magyarok ismerik ugyan, de nem igen használják őket. Jellemző, hogy 14 százalék állította azt, hogy semmilyen pénzügyi terméket nem használ, a legelterjedtebb szolgáltatás pedig a lakossági folyószámla volt. Ezzel szemben 15 százaléknak fogalma sincs arról, mi is az a csoportos beszedési megbízás. Ugyancsak elgondolkodtató, hogy a felmérésben résztvevők 77 százaléka személyesen (a bankfiókban vagy sárga csekken keresztül) intézi pénzügyeit.