Hogyan buktam el 10 000 dollárt?

Több tőzsdeelőadáson részt vettem, ahol elsajátítottam az alapokat, illetve sokat hallottam a sikeres kereskedési szemléletmódról is, bár akkor ennek még nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget. Mivel demo számlán nem lehet megtanulni a kereskedést, hiszen az igazi érzelmek csak valós pénzt kockára téve törnek elő, hamar éles számlára váltottam, de mint a következőkből kiderül, az ilyenkor elvárt fokozatosság és elővigyázatosság részemről elmaradt.

Míg a számlanyitás előtt volt alkalmam beszélgetni sikeres tőzsdézőkkel, akikből megpróbáltam kihúzni, hogy mi segítette hozzá őket a kiváló eredményükhöz. Az egyikük, kitűzött maga elé egy profit célt, amit ha elért, autót vesz magának. Beszélgetésünk pillanatában éppen egy nagy ezüstszínű autónak támaszkodott.

Ekkor elhatároztam, hogy én is kialakítok magamnak egy olyan célrendszert, ami motivál a sikeres kereskedésre. Fontos volt számomra továbbá, hogy nyugodtan kereskedhessek, így kialakítottam egy érzelemmentes sarkot és hogy mindig ráhangolódjak a tőzsdézésre. Ez a gyakorlatban egy fotelt jelentett, ahol végiggondoltam, hogy melyek a kereskedési szabályaim, és mik a céljaim, amelyeket el szeretnék érni. Az első hónapot remekül zártam. Tizenkét kereskedés után a teljes tőkémre vetítve 21 százalék pluszban voltam. Eddig jól hangzik ugye?

Ez az eredmény elérte, mi több túl is szárnyalta azt az összeget, ami az elsődleges profit célom volt, így megvettem magamnak a jutalomként kinézett új számítógépet. A kezdeti siker megnövelte önbizalmamat, talán kicsit túlságosan is. További pénzt utaltam a kereskedési számlámra, és elkezdtem növelni az ügyletméretet is. Az első komolyabb hibákat természetesen ekkor kezdtem elkövetni. Bár volt stratégiám, abban nem szerepeltek számomra szokatlan helyzetek, így nem voltam felkészülve arra, hogy az árfolyamok kitartóan lefelé is tudnak haladni.

Stratégiám szerint meghatároztam a veszteségminimalizáló árszinteket, amelyeket a felvett vételi pozícióim rendre meghaladtak, sőt több olyan kereskedésem volt, amikor a részvényt felfüggesztették és mélyen a korábbi záróár és a veszteségminimalizáló árszint alatt újabb részvényt bocsájtottak ki.

Ezek az események meggyorsították számlám drasztikus csökkenését, így az előirányzott maximális 2 százalékos veszteség helyett 5-6 százalékot is kénytelen voltam realizálni. Ezt tetőzte az, hogy az árfolyamok már több éves mélypontjukon jártak és egy jó barátom írt egy e-mailt, hogy emlékeztessen, hogy ez az a szint, ahol érdemes megvenni a részvényt. Én megfogadtam a jó tanácsot, és a még a rendelkezésemre álló tőkeáttételi lehetőségeket is kihasználtam. Ez volt a végső döfés a 10 000 dolláros számlámnak. Ekkorra már teljesen padlóra kerültem és egyáltalán nem tartottam magam a stratégiámhoz. Elöntött a reménykedés és a stopokat nem vettem figyelembe. Aztán jött a felismerés, hogy sikertelen vagyok. Eladtam a pozíciómat, majd tartottam egy hosszabb szünetet.

Azóta tudom, hogy a legfontosabb dolog a kereskedésben a fegyelmezettség, és a kereskedési tőke megóvása.

Immáron elfogadom azt a szemléletmódot, mely szerint a jövőbeni ármozgást senki sem látja előre, így arra kell fókuszálni, amit én tudok befolyásolni, és az nem más, mint hogy mikor szállok ki a veszteséges pozícióból, illetve hol vágom zsebre a nyereséget.

Végezetül, ne hallgass senkire, csak saját magadra, és döntésedért vállald a felelősséget.

Azóta eltelt 5 év, immáron stabilan nyereséges kereskedő vagyok, és a fenti szabályokat kő keményen betartom.

Ha Ön is meg szeretné ismerni a sikeres kereskedés alapszabályait, látogasson el a PC Tőzsdesuli weboldalra, és vegyen részt díjmentes rendezvényeinken.
{{PCTOZSDESULI}}
A cikk Sas Judit kolléganőnk első tőzsdei kalandjainak hiteles beszámolója.
A cikk saját szolgáltatás népszerűsítését szolgálja