15 dolog, amit biztos nem tudtál az ATM-ekről

Továbbra is jelentős a készpénz szerepe a magyarok életében. Lassan emelkedik a berendezésekből kivett összeg mennyisége: 2011-es mélypontot követően, amikor 4990 milliárd forintot vett fel a lakosság az ATM-ekből, már 2013-ban és tavalyelőtt is 5200 milliárd forint körül alakult az automaták forgalma. Az idén februárban bevezetett havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel várhatóan tovább fogja növelni a hazai automata-használatot.

Mivel egyre többet használjuk az automatákat, a Pénzcentrum.hu összegyűjtötte a legérdekesebb adatokat a berendezések számától kezdve a visszaélések típusán keresztül a legveszélyesebb külföldi ATM-ekig.

• 1.4881 darab ATM található Magyarországon, ebből 1023 darab megyeszékhelyen üzemel. Hazánkban tehát 480 készülék jut egymillió lakosra. A fejlett piacokon ugyanakkor átlagosan 750 ATM jut ugyanennyi személyre. A berendezések száma egyébként nagyjából évek óta stagnál hazánkban (miközben a felvett pénz mennyisége növekszik).

• 2. Óriási különbségek vannak a legforgalmasabb és a legkevésbé használt ATM-ekből kivett összegek között. A legfrekventáltabb helyekre telepített berendezésekből közel 400 millió forintot vesznek fel az emberek havonta. Akadnak azonban olyan készülékek is, amelyekből alig 2-3 millió forintnyi kivét történik hasonló időtávon.

• 3. A legnagyobb forgalommal általában a bankfiókban elhelyezett berendezések bírnak. Ez elsősorban azért lehet, mert a többség igyekszik a pénzintézete saját automatáit használni, valamint ezek a készülékek biztonságos, zárt térben találhatóak.

• 4. Ezzel szemben minimális forgalmat bonyolítanak a valamilyen üzleti érdek miatt telepített ATM-ek. Ilyenek például a hotelek, fürdők, vállalatok és hivatalok közelébe vagy épületébe helyezett berendezések, amelyeket egy meghatározott célcsoport kiszolgálására üzemeltetnek.

• 5. A tavalyi év második felében közel 54 millió darab készpénzfelvétel történt a hazai ATM-eknél, átlagosan 53 ezer forint értékben. Ez várhatóan növekedni fog az idei évben, miután februártól vezették be a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételt.

• 6. Külföldi ATM-ekből 787 ezer alkalommal vettünk fel készpénzt, átlagosan 54 ezer forint értékben. A nyaralások miatt mindig a második félévben ugrik meg a külföldi készpénzfelvételek száma.

• 7. A magyar utazók 13 százaléka használja készpénzfelvételre külföldi nyaralás során a kártyáját egy friss felmérés szerint. Pedig a külföldi ATM-használatnak igen magas, akár több ezer forintos díja is lehet.

• 8. Az elmúlt három évben (2010-2013.) összesen 170 esetben lett fizikai és elektronikus támadás áldozata magyar ATM, az ezekből származó károk összértéke 71 millió forint. Átlagosan tehát egy-egy támadás során több mint 400 ezer forintos kár keletkezett. A "legdurvább" időszak 2012.I. féléve volt, ekkor 38 esetben támadtak ATM-re.

  NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

  Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

• 9. Bankkártya-adatokat az elmúlt három évben 1542 esetben szereztek. A tavalyi év második felében összesen 140 alkalommal, de volt olyan is, amikor hat hónap alatt közel 500 plasztik adatait szerezték meg ATM-en.

• 10. Nem is kell profi bűnözőnek lenni ahhoz, hogy valaki megszerezze a kártyánk adatait. Két férfi tavaly év végén például minden álcázás nélkül, fényes nappal, pillanatragasztóval helyezte fel a másolóberendezéseket különböző újpesti automatákra. Így pedig számos plasztik mágnescsík adatait tudták megszerezni és a hozzájuk tartozó PIN kódot is.

• 11. Az egyik legnépszerűbb ATM-es csalási módszer (olcsósága miatt) az úgynevezett libanoni hurok. Ezt a szalagos eszközt a berendezés bemeneti nyílására felhelyezve meggátolja a kártyát abban, hogy bejusson az automatába. Az ügyfél tudomásul veszi, hogy a kártyáját "beszippantotta" a gép, így helyette a bűnöző kapja meg a plasztikot, és tudja azt használni például netes vásárlásra.

• 12. A másik gyakori eset az, amikor a pénzkiadó nyílást preparálják az elkövetők, így az nem adja ki a felvett összeget (pontosabban kiadja, csak nem a jogosult felvevőnek, hanem kicsit később, a közelből figyelő csalóknak).

• 13. Ha ellopják a kártyánkat, és a tolvaj a PIN kódunkkal tud készpénzt felvenni, szinte biztosak lehetünk benne, hogy a bank egy fillért sem fog megtéríteni. Habár az áldozatok gyakran az ellenkezőjét állítják, az esetek túlnyomó többségében egyértelmű, hogy táskájukban, pénztárcájukban tartották a PIN kódjukat, vagy magára a kártyára írták fel azt, esetleg túl könnyen kitalálható volt.

• 14. Ha az ATM-ben pénzt találsz véletlenül, hiába tűnik nagy szerencsének, mégsem tanácsos eltenni. Aki mégis így döntene, az konkrétan bűncselekményt (egészen pontosan lopást) követ el. A rendőrség elmondása szerint aki pénzt talál az automatában, az köteles ezt a bankban jelezni és a pénzt leadni.

• 15. Az uniós tagállamokban elkövetett bankkártyás csalások 40 százaléka ATM-en (17%) vagy POS terminálon (23%) történik. Fokozottan érdemes figyelni a holland, észt és lengyel automatáknál, ezekben az országokban ugyanis a legnagyobb arányban az ATM-eknél történnek a visszaélések. Hollandiában például több mint 50 százalékát teszik ki az az automatáknál elszenvedett károk az összes kártyás visszaélésnek.