Így kártalanítja a Quaestorosokat a BEVA

A Befektetés-védelmi Alap (Beva) a pénteki igazgatósági ülésén többségi szavazással úgy döntött, hogy kártalanítja azokat, akik fiktív kötvényeket vettek a Quaestortól. Arról szavaztak, hogy a jelenlegi törvényben szereplő,legfeljebb 20 ezer eurós mértékig kártalanítsák a Quaestor-ügy mintegy 32 ezer károsultját. Nem tudni, pontosan mekkora kártalanítási kötelezettséget ró ez az alapra, de az biztos, hogy az alap vagyona messze nem elégséges a kifizetésekre.

A szavazással a bankokkal szemben az MNB álláspontja győzedelmeskedett: a jegybank korábban azt javasolta, hogy a Beva kártalanítsa a fiktíven kibocsátott kötvénnyel rendelkezőket. Mivel azonban nem tudni, pontosan melyek a fiktíven kibocsátott kötvények, várhatóan az összes Quaestor-kötvényest kártalanítja a Beva 20 ezer euróig.

Itt azonban nem áll meg az ügy: Rogán Antal és Varga Mihály szerint egy ma megjelenő törvényjavaslat 100 ezer euró terjeszti ki a Quaestor esetében a kártalanítási összeghatárt. Ebből a célból egy új alapot képeznek, amibe a Beva mellett a bankok és brókercégek fizetnek be. Ehhez az MNB-től vehetnek fel majd hitelt vagy kötvényt is kibocsáthatnak.

A bankok tiltakoztak

Korábban a Beva több tagja - köztük Katona Zsolt, BÉT vezérigazgatója, Nyitrai Győző az OTP Bank igazgatója, Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára, és Patai Mihály a Bankszövetség elnöke - levelet írt a testület elnökének, Hardy Ilonának, amelynek azt kérték, hogy halasszák el a pénteki döntést.

Az Index úgy tudja: ebben amellett érvelnek, hogy különféle okokból nem lehet megalapozott döntést hozni. Például azért, mert:

• a fiktív Quaestor-kötvényekről szóló jogi szakvélemények egymásnak ellentmondanak, az egyik szerint a fiktív kötvényesek is jogosultak a Beva-kártérítésre, a másik szerint viszont egyáltalán nem;

• a testület tagjai szerdán kaptak meghívót a pénteki ülésre, tehát csupán két napjuk volt, hogy a szakvélemények alapján állást foglaljanak;

• nem tisztázott, hogy milyen következményei vannak az igazgatóság döntésének (amire egyébként a Beva-tagságtól nem is kaptak felhatalmazást): például kérdés, hogy a döntés hatálya visszamenőleges lesz-e vagy sem, ami ugye pont a Quaestor-ügy miatt fontos kérdés, de az sem világos, hogy a kártérítés a mostani 20 000 eurós, vagy a Lázár János miniszter által is bemondott 100 000 eurós összeghatárra vonatkozik-e.
  

Mit mond erre az MNB?

- olvasható az MNB közleményében. Az MNB már korábban közzétett egyértelmű jogi álláspontja alapján a fiktív kötvények értékesítésével okozott kár a BEVA kártalanítási körébe tartozik.

Azt követően, hogy az MNB feltárta ezeket a visszaéléseket, s a BEVA igazgatósága meghozta döntését, most a legfontosabb feladat az érintett ügyfelek tényleges kártalanítása, amely a Questor-Értékpapír Zrt. felszámolásáról rendelkező felügyeleti döntéssel kezdetét veheti. A vizsgálat mai állása szerint a felszámolásra vonatkozó döntés akár már a jövő héten megszülethet - derül ki a közleményből.