Rékasi Károly, Keresztes Ildikó jövője is ezen múlhat

A család anyagi biztonságának megteremtéséhez feltétlenül szükséges, hogy rendelkezzünk vésztartalékkal. Habár a vésztartalék javasolt nagysága függ a kiadásaink nagyságától, az eltartott családtagok számától, és attól, hogy van-e jelzáloghitelünk vagy sem, pénzügyi tanácsadók szerint mégis minimum akkora annyi pénzzel kellene rendelkeznünk, amiből fedezni tudjuk 3-6 havi megélhetési költségeinket. Ráadásul vannak olyan kutatások is, amelyek 12 hóra elegendő összegben határozzák meg a vésztartalék mértékét.

Na persze sokan csak legyintenek a figyelmeztetésre, pedig mindenki életében előfordulnak olyan nem várt helyzetek, amelyeket csak a félretett pénzünk felélésével vészelhetünk át. És amikor azt mondjuk, hogy mindenkivel, tényleg úgy értjük, hogy mindenkivel.

Gondoljunk csak Rékasi Károlyra, aki jó időre kiesett a munkából egy csúnya motorbaleset miatt, és egyelőre csak bízni lehet benne, hogy Keresztes Ildikó és társulata enyhébb sérülésekkel úszták meg autóbalesetüket. De a vésztartalékra legalább ekkora szüksége lehet mostanság a nemrég elbocsájtott Jakupcsek Gabriellának, Vujity Tvrtkonak, Azurák Csabának, vagy éppen Kárász Róbertnek is.

Pénzügyi krízist előidéző élethelyzetek:

• elromlik valamelyik háztartási berendezésünk

• tönkremegy az autónk, ami ráadásul munkaeszköz

• elbocsájtanak a munkahelyünkről

• megromlik az egészségünk (tartósan)

Hogyan kezdjünk neki?

Ha elfogadjuk a vésztartalék szükségességét, akkor az első lépést már meg is tettük az anyagi biztonság felé. Ez azonban még nem elegendő, komoly erőfeszítésekre és következetes spórolásra van ugyanis szükség ahhoz, hogy valóban legyinthessünk a váratlan pénzügyi helyzetekre.

Talán a legegyszerűbb módszer az, ha fizetésünk 10-30 százalékát (a fizetésünk nagyságának függvényében) mindjárt a hónap elején elkülönítjük egy erre a célra fenntartott betéti számlán. A havi takarékoskodást pedig egészen addig kell folytatni, amíg össze nem gyűlik az előre meghatározott összegű vésztartalék. Itt fontos megjegyezni, hogy amennyiben vész esetén hozzányúltunk a pénzhez, akkor lehetőségeinkhez mérten (tehát amint újra van rendszeres bevételünk) a lehető leggyorsabban pótoljuk azt.

Kiemelten fontos, hogy a vésztartalékot csakis olyan megtakarítási formában tartsuk, amelyhez könnyedén, a lehető legkisebb veszteséggel hozzá tudunk férni. Ez tehát azt jelenti, hogy például a kötvények, részvények, vagy unit-linked biztosítások ugyanúgy nem jöhetnek szóba, mint ahogy a meghatározott célra felhasználható megtakarítási formák (például lakástakarék vagy nyugdíjpénztár) sem.

Pénzügyi szakemberek azonban óva intenek mindenkit - és ugyanezt képviseli a Pénzcentrum is - attól, hogy a bő egymillió honfitársunkhoz hasonlóan bárki is otthon, a párnacihában tartsa a vésztartalékát. Az odahaza tartott pénz ugyanis csak veszít az értékéből és a bűnözőknek is könnyedén bezsebelhető célpontot jelenthetnek.

Ennél még egy jól megválasztott bankbetét is többet hozhat a konyhára, annak ellenére, hogy az alacsony jegybanki alapkamat miatt ma kizárólag az akciós konstrukciókat érdemes választani. De a vésztartaléknak szóba jöhet még egy megtakarítási számla tartós befektetési számlával kombinálva, sőt bizonyos esetekben az állampapírok (szakértők szerint ez esetben most PMÁK-ban érdemes gondolkodni) is, akár szintén TBSZ-el kombinálva.