500 forinttal indultunk, 230 milliót kaszáltunk: ezt csináld utánunk!

Sok kicsi sokra megy - tartja a mondás, amelyet a különböző megtakarítási célú konstrukciók népszerűsítésénél is előszeretettel vetnek be a marketingesek. És bár a takarékoskodás mantrájára sokan csak legyintenek, a Pénzcentrum alábbi példaszámítása is igazolja a kisebb összegű, de rendszeres spórolás létjogosultságát, különösen, ha a jövőbeni nyugdíjunkról van szó.

- szögezte le a Pénzcentrum megkeresésére Tuli Péter, az Aegon Alapkezelő értékesítési és termékfejlesztési vezetője.

A szakember szerint persze félretehetünk és befektethetünk egyszeri, nagyobb összeget is, de a magyar társadalom nagy része nem rendelkezik ilyen összegű megtakarításokkal: "Véleményem szerint hasznosabb lehet rendszeresen, havonta-negyedévente megtakarítani kisebb-nagyobb összegeket, de mindenképpen hosszú, 10-20 éves időtávon."

500 forint is elég az induláshoz!

Hogy igazoljuk a kisebb összegű, de rendszeres megtakarítás létjogosultságát, példaszámítást végeztünk. A koncepciónk az volt, hogy pályakezdőként, kisebb összeggel kezdünk el megtakarítani, majd a karrierút előrehaladtával párhuzamosan (mi 10 éves blokkokat vettünk alapul) duplázódik a megspórolt összeg. Azaz

• 20-29 éves korban napi 500 forintot;

• 30-39 éves korban napi 1000 forintot;

• 40-49 éves korban napi 2000 forintot;

• 50-59 éves korban pedig napi 4000 ezer forintot takarítunk meg.

Ez havi bontásban azt jelenti, hogy a kezdeti, 15 ezer forintról induló megtakarításunk, minden tízedik évfordulóval duplázódik, azaz a 30-as éveinkben 30, a negyvenesekben 60, az ötvenes éveinkben pedig 120 ezer forintot teszünk félre havonta. Éves viszonylatban pedig úgy fest a képlet, hogy az első évtizedben 182 500, a másodikban 365 ezer, a harmadikban 730 ezer, míg a negyedikben 1 millió 460 ezer forint gyűlik össze minden évben.

Ahogy az a fenti infografikánkon is látszik, ha tartjuk magunkat eredeti, igen szigorú elhatározásunkhoz, akkor a 40 éves "futamidő" alatt 27 millió 375 ezer forint jöhet össze képzeletbeli malacperselyünkben. Ebben az esetben természetesen nem szabad megfeledkezni az infláció vasfogáról, így a párnaciha helyett érdemesebb valamilyen hosszú távú megtakarítási konstrukcióban fialtatni a pénzünket.

- fogalmazott Tuli Péter.

Legyen szó kifejezetten nyugdíj célú megtakarításról, mint például a NYESZ, vagy más, hosszabb távra javasolt befektetési konstrukcióról, fenti infografikánkon nagyon jól látszik, hogy még alacsonyabb várható reálhozamokkal kalkulálva is nagyságrendekkel nagyobb összeg landol a zsebünkben 65 évesen, mintha otthon gyűjtögettük volna a készpénzt. Egy megfelelően összeválogatott befektetési portfólióval például - természetesen hosszú távon - ma simán kalkulálhatunk 4 százalékos reálhozammal is, amely 57,5 millió forintos nyugdíjmegtakarítást jelentene; de 10 százalékos hozamszinttel akár 230 milliót is kaszálhatunk.

- fogalmaz Tuli Péter.

Nos, egy friss elemzés szerint egy kiegyensúlyozott befektetési portfóliónak csupán a 10 százaléka lehetne könnyen hozzáférhető, ún. likvid tartalék, azaz készpénz, bankbetét, vagy pénzpiaci alap. Annak ellenére is, hogy a KSH aktuális jelentése szerint a magyar háztartások jelentős része főként a bankbetéteket favorizálja. Ezzel szemben, a tökéletes portfólió valahogy így fest a gyakorlatban: